Hozzátette, hogy a tervezett intézkedések azt is biztosítják, hogy 2040-re a belföldön felhasznált áram importaránya a jelenlegi, harminc százalékot meghaladó arányról húsz százalék alá csökkenjen. – Az intézkedések további járulékos hasznot is hoznak, a tervekben a klímavédelem mellett az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet. Ezek segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak – tájékoztatott az államtitkár.

Fotó: MTI/Sóki Tamás
A klímavédelem és a gazdaság fejlesztése ugyanis egymást erősítő célok, ami már csak azért is szerencsés, mert nem lehet elvárni, hogy az említett 50 ezermilliárd forintos költség egészét az Európai Unió fedezze. Palkovics László szerint a klímacél eléréséhez elengedhetetlen a szennyező iparágak és a magánszféra hozzájárulása is. A tárcavezető egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re, ugyanakkor feltételekhez kötötte azt. Ezek között szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.
Magyarország azt vállalta, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!