Új klímastratégiát hozott az új év

Úgy érné el a magyar gazdaság a klímasemlegességet 2050-ig, hogy közben a teljesítménye növekedő pályán maradna – jelezte az innovációs és technológiai miniszter, amikor tegnap ismertette hazánk új klímastratégiájának sarokpontjait. Palkovics László hangsúlyozta: a klímavédelem innovatív megoldásai élénkítik a gazdaságot.

Már 2030-ra szén-dioxid-mentessé válik a magyar áramtermelés kilencven százaléka Fotó: MTI/Sóki Tamás

Mintegy 50 ezermilliárd forintra lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország 2050-re elérje a klímasemlegességet, a célhoz vezető pontos lépéseket pedig az év végéig dolgozza ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – jelentette be tegnap a tárcavezető. Palkovics László jelezte, hogy ennek a neve nemzeti tiszta fejlődési stratégia lesz. A kormány a legutóbbi, szerdai ülésén tárgyalta meg az energia- és klímapolitika aktuális, közép- és hosszú távú stratégiai kérdéseit, továbbá elfogadta az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új nemzeti energiastratégiát, a nemzeti energia- és klímatervet, valamint az I. éghajlatváltozási cselekvési tervet. A dokumentumok 2030-ig határozzák meg az energia- és klímapolitika irányait.

Magyarország az Európai Unió 2030-ig, illetve 2050-ig vállalt céljaival összhangban készítette el a fenti dokumentumokat. Mielőtt ezek fókuszpontjait részleteznénk, érdemes kitérni arra, mit is jelent a klímasemlegesség. A gazdaság ma döntő részben fosszilis energiahordozók felhasználásával működik, ám ezek eltüzelésével olyan égéstermékek is a levegőbe kerülnek, amelyek üvegházhatást indukálnak, így felmelegítve a Föld légkörét. Az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, ennek a kibocsátását szükséges minimalizálni, a fennmaradó mennyiséget pedig ellentételezni például erdőtelepítéssel. Így elérhető lehet az, hogy az ember ipari tevékenysége ne legyen hatással az éghajlatra, vagyis semleges maradjon.

Ennek az állapotnak az elérése kívánatos a magyar lakosság véleménye szerint is azon felmérés alapján, amelyet az ITM végzett el kétszázezer válaszadó segítségével. Palkovics László elmondta, hogy a kérdőívek kiértékelése alapján a magyarok osztják a kormány klímaügyben képviselt álláspontját, 92 százalékuk tette le a voksát a 2050-re elérendő klímasemlegesség mellett.

Úgy gondolják, hogy az energiaszektornak kell a legnagyobb mértékben hozzájárulnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ezzel egybecseng az a kormányzati cél, amely szerint 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia kilencven százalékban szén-dioxid-mentes lesz egyrészt a napenergia hasznosításának felfuttatásával, másrészt pedig az atomerőművi kapacitás fenntartásával. A karbonmentes áramtermelés nemcsak önmagában lényeges, hanem azért is, mert enélkül nincs értelme az elektromos közlekedés bővülésének sem – ezt Kaderják Péter, a tárca energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a tervezett intézkedések azt is biztosítják, hogy 2040-re a belföldön felhasznált áram importaránya a jelenlegi, harminc százalékot meghaladó arányról húsz százalék alá csökkenjen. – Az intézkedések további járulékos hasznot is hoznak, a tervekben a klímavédelem mellett az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap jelentős szerepet. Ezek segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak – tájékoztatott az államtitkár.

Már 2030-ra szén-dioxid-mentessé válik a magyar áramtermelés kilencven százaléka
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A klímavédelem és a gazdaság fejlesztése ugyanis egymást erősítő célok, ami már csak azért is szerencsés, mert nem lehet elvárni, hogy az említett 50 ezermilliárd forintos költség egészét az Európai Unió fedezze. Palkovics László szerint a klímacél eléréséhez elengedhetetlen a szennyező iparágak és a magánszféra hozzájárulása is. A tárcavezető egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re, ugyanakkor feltételekhez kötötte azt. Ezek között szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Magyarország azt vállalta, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább negyven százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé.