Támogatás a hazai értékőrzéshez

Későbbi értékmegőrző szemléletű épületfelújítás műszaki tartalmát és anyagi igényét méri fel a Népi építészeti program szakmai előkészítést biztosító lehetősége. A hagyományos technológiákkal történő megfelelő felújításra a program másfél mil­liárd forintot biztosított magánszemélyeknek, önkormányzatoknak és egyházaknak egyaránt.

Felújított parasztház a világörökséghez tartozó Hollókő ófalujában Fotó: MTI/Komka Péter

Új elemként szakmai előkészítésre is lehet pályázni a Népi építészeti programban, amely a veszélyeztetett népi építészeti emlékek, a történeti értéket képviselő vidéki épített örökség megőrzését, helyreállítását célozza. Az erre elnyerhető forrásokkal a programot gondozó Teleki László Alapítvány célja a népi építészeti értékeknek a hagyományos építési technikákkal történő újraélesztése.

A Népi építészeti program iránt nagy az érdeklődés, a 2019. évi támogatási döntések révén mintegy 130 értékfeltáró munka és értékmegőrző felújító tevékenység kezdődhet meg. A másfél milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati lehetőséggel a Miniszterelnökség korábbi közlése szerint zömében magánszemélyek éltek, ők adták be a pályázatok 85 százalékát. Helyi önkormányzatok az igénylések tíz százalékát nyújtották be, a fennmaradó pályázatok pedig egyházak, civil szervezetek és gazdasági társaságok között oszlottak meg. Értékmegőrző felújításra ötszázezer és húszmillió forint közötti összeget lehetett elnyerni, magánszemélyeknek ehhez elég húsz százalék önerő.

Felújított parasztház a világörökséghez tartozó Hollókő ófalujában
Fotó: MTI/Komka Péter

A mostani lehetőség egyfajta gondozásról szól. A szakmai előkészítés ugyanis a későbbi értékmegőrző szemléletű felújítás céljairól és műszaki tartalmáról is pontos képet adhat az épület tulajdonosának, segítségével gondosabban tervezhetők a szükséges anyagi ráfordítások. A február 20-ig pályázható lehetőség többek között építéstörténeti dokumentáció, értékleltár, faanyagvédelmi, statikai és szerkezeti szakvélemény, szakrestaurátori terv és komplex építészeti tervdokumentáció készítését szolgálja.

– A védelemnek oka van, sajnos előfordul, hogy egy településen egyetlen korhű ház maradt meg. Ami védett, az egy kicsit mindenkié, viszont ha a közösség valóban sajátjának érzi ezeket az építészeti emlékeket, akkor úgy illik, hogy közpénzből is biztosítsunk forrást a megóvásukra, megújításukra – mondta a lapunknak adott korábbi interjúban Földváry Gábor. A Miniszterelnökség örökségvédelemért felelős miniszteri biztosa rámutatott: az, hogy egy épület védelem alatt áll, a tulajdonosnak bizonyos korlátozásokat jelent, aki jellemzően csak fa nyílászárókat használhat, korhű burkolási módokat és tetőfedést – például nádból készülőt – alkalmazhat.