Korona-kriptodevizával kísérletezik a svéd jegybank

Az eszköz nem a kripto-, hanem az e-korona elnevezést kapta, talán azért, mert a kriptodevizák manapság már korántsem olyan népszerűek, mint korábban voltak.

Fellegi Tamás Péter
2020. 03. 04. 13:36
A skandináv államban már alig használnak készpénzt Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A svéd jegybank a korona kriptodeviza változatának megalkotásán dolgozik, amelyre ugyanúgy garanciát vállal, mint a hivatalos fizetőeszköz más formáira (számlapénz, készpénz). Az eszköz azonban nem a kripto-, hanem az e-korona elnevezést kapta, talán azért, mert a kriptodevizák manapság már korántsem olyan népszerűek, mint korábban voltak.

A kísérlet azt akarja bemutatni, hogy a hivatalos fizetőeszköz ezen változata egyszerű, felhasználóbarát és tökéletesen biztonságos, egyúttal tapasztalatokat gyűjtenek az esetleges további fejlesztésekhez. A kísérletben részt vevő felhasználók digitális pénztárcát kapnak, amelyben az e-koronát tárolhatják, fizethetnek vele, utalhatnak és utalásokat fogadhatnak, mindezt egy mobilapplikáción keresztül. Egyéb mobil­eszközök is használhatók lesznek erre, mint például az okosórák. A tesztidőszak 2021 februárjáig tart, akkor döntik el a tapasztalatok fényében, hogy folytatják-e a kísérleteket. Az e-korona hivatalos pénzeszközként való bevezetéséről hivatalos döntés még nem született. A svédek azonban már ma is alig használnak készpénzt.

A skandináv államban már alig használnak készpénzt
Fotó: Havran Zoltán

Amikor a bitcoint útjára indította máig ismeretlen feltalálója, azt hirdette, hogy ez az eszköz rendkívül egyszerűen továbbítható bárkinek a világban, ráadásul névtelenül. Ez utóbbi azonban nem előny, miután a pénzmosás megelőzésére ma már a legtöbb ország és jegybank komoly gondot fordít, a rendkívül egyszerű fizetési felhasználás viszont vonzó lehet a jegybankoknak. A bitcoin esetében azt is előnynek tekintették, hogy elvileg csak véges számú van belőle. Ez azonban a gyakorlatban nem előny, hisz nem lehet alkalmazkodni a pénzforgalmi igényekhez. Ráadásul az elmúlt időszakban bebizonyosodott az is, hogy nincs felső korlátjuk a létrehozható új kriptodevizáknak. Fizetési eszköz viszont egyikből sem lett, több okból: egyrészt semmilyen hatóság nem védi a felhasználókat, nincs szabályozás, így igen sok lopás és egyéb visszaélés is történt. Spekulatív eszközök lettek, melyek mögött semmilyen érték vagy fedezet nincs, árfolyamuk tényleges jegybanki valutákban mérve korlátlanul ingadozhat, bármikor el is értéktelenedhetnek.

A technológia azonban, ami a működési elvük, igencsak hasznos, ezért több jegybank is fontolóra vette, hogy azt felhasználja saját pénzneme biztonságának erősítése érdekében. Így össze lehetne kötni a jegybanki pénz nyújtotta biztonság és szabályozottság, valamint a blokklánc-technológia előnyeit. Az átlagos felhasználó részére egyszerűsödnének a fizetési műveletek (bár már most is egyre egyszerűbbek, amit nálunk épp a frissen indult azonnali fizetési rendszer bevezetése jelez), egyszerűsödne és főleg olcsóbb lenne a devizák közötti átváltás is, és ami ugyancsak lényeges: a jegybankoknak is egyszerűbb és olcsóbb lehet egy modernebb technológia használata.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.