Pénzesővel kezelik a válságot

A világ nagyobb jegybankjai az elmúlt bő egy hétben példátlan intézkedéseket tettek, hogy enyhítsék a világjárvány okozta gazdasági leállás sokkját. Összeszedtük, hogy eddig milyen lépések történtek.

A Bank of England programja kétszázmilliárd font értékű Fotó: Reuters

A legfontosabb jegybank a Fed, mivel azonkívül, hogy a világ legnagyobb gazdasága, az Amerikai Egyesült Államok jegybankja, egyúttal a világ legfontosabb tartalékdevizájáért is felelős, így nem kis részben rajta múlik, hogy a világ pénzügyi rendszere működőképes marad-e válsághelyzetben. A Fed első körben csökkentette a kamatot az 1,5-1,75 közti sávból 1-1,25 százalékra, míg egy héttel ezelőtt a koronavírus-helyzet gyors romlásának hatására óriási intézkedéscsomagot jelentett be, egyszerre bevetve az összes lehetséges jegybanki eszközt. Az alapkamatot ekkor 0-0,25 százalék közé mérsékelte, egyúttal 1,5-ről 0,25 százalékra csökkentette azt a kamatot, amely mellett vészhelyzetben nyújt a bankoknak rövid lejáratú hiteleket.

Emellett a korábbiakhoz hasonló eszközvásárlási program indult 700 mil­liárd dollár értékben, ebből 500 milliárdért állampapírt vesznek, 200 milliárdért jelzálogleveleket. Ami még érdekesebb: megszűnt a bankok tartalékképzési kötelezettsége, vagyis a közgazdaságtan szabályai szerint a bankok bármekkora pénzösszeget teremthetnek, ami normális időszakokban hiperinflációt okozna, most azonban egész más a helyzet: a vállalatoknak, bankoknak és a lakosságnak súlyosabb kár nélkül kell átvészelnie a járvány időszakát. A Fed egyúttal sok másik jegybankot is segít dollárlikviditással az úgynevezett swap eszköz által: összesen 450 milliárd dollárt biztosított kilenc jegybanknak ezzel az eszközzel.

A második legnagyobb jegybank, az Európai Központi Bank (EKB) ugyancsak kitett magért a lehetőségek keretein belül. Miután itt a két fő jegybanki alapkamat már eleve nulla, illetve mínusz fél százalék, nincs már hová csökkenteni, ellenben 750 mil­liárd eurós, az eddigieknél rugalmasabb eszközvásárlási programot hirdetett az idei évre. Ennek részeként ott tud beavatkozni, ahol a legnagyobb a baj, ami jelentheti bajban lévő euróövezeti tagállamok állampapírjainak vásárlását, de egyéb eszközökét is.

A Bank of England programja kétszázmilliárd font értékű

A brit jegybank az előző héten 0,75-ről 0,25 százalékra csökkentett alapkamatot most 0,1 százalékra vágta, vagyis a szigetországban is eljött végül a gyakorlatilag nulla kamat ideje. A brit jegybank eszközvásárlási programja 200 milliárd font értékű, ami a gazdaság méretéhez viszonyított arányt tekintve nagyobb, mint a Fed vagy az EKB programja, a befektetők ettől kissé meg is rettentek, és a font 30 éve a legalacsonyabb értékére zuhant a dollárhoz képest.

Az ausztrál jegybank 0,25 százalékra, eddigi legalacsonyabb szintjére csökkentette az alapkamatot, és megkezdte a hároméves államkötvények vásárlását, mégpedig úgy, hogy azok hozama nagyjából 0,25 százalék körül maradjon, vagyis nem az elköltendő összeget, hanem az elérendő célt határozta meg.

A japán jegybanknak sem volt már hová csökkenteni az alapkamatot, ráadásul az eszközvásárlási programok során megvásárolta a gigantikus japán államadósság nagyjából felét, most azonban még drasztikusabb programot hirdetett: részvényeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat fog vásárolni, emellett közvetlenül nyújt kamatmentes, egyéves lejáratú hiteleket azoknak a cégeknek, amelyek kifogynak a pénzből a válság hatására.

A kínai jegybank nem lépett múlt héten, de ez érthető is, mivel Kína túl van a javán: a járvány lecsengett, a gyárak nagy része újraindult, az üzletek, vállalkozások kinyitottak, így a beavatkozásra is korábban volt szükség. Fél százalékponttal 0,75 százalékra csökkentette kamatát viszont a dél-koreai jegybank, emellett a világ számtalan más kisebb jegybankja lazított, közülük érdekességet számunkra a lengyel jegybank jelenthet, amely 1,5-ről egy százalékra mérsékelte az alapkamatot, valamint a cseh jegybank, amely 2,25-ről 1,75 százalékra csökkentette a mértékadó kamatszintet, ráadásul úgy, hogy pár héttel korábban még emelt a növekvő infláció miatt.