A legfontosabb jegybank a Fed, mivel azonkívül, hogy a világ legnagyobb gazdasága, az Amerikai Egyesült Államok jegybankja, egyúttal a világ legfontosabb tartalékdevizájáért is felelős, így nem kis részben rajta múlik, hogy a világ pénzügyi rendszere működőképes marad-e válsághelyzetben. A Fed első körben csökkentette a kamatot az 1,5-1,75 közti sávból 1-1,25 százalékra, míg egy héttel ezelőtt a koronavírus-helyzet gyors romlásának hatására óriási intézkedéscsomagot jelentett be, egyszerre bevetve az összes lehetséges jegybanki eszközt. Az alapkamatot ekkor 0-0,25 százalék közé mérsékelte, egyúttal 1,5-ről 0,25 százalékra csökkentette azt a kamatot, amely mellett vészhelyzetben nyújt a bankoknak rövid lejáratú hiteleket.
Pénzesővel kezelik a válságot
A világ nagyobb jegybankjai az elmúlt bő egy hétben példátlan intézkedéseket tettek, hogy enyhítsék a világjárvány okozta gazdasági leállás sokkját. Összeszedtük, hogy eddig milyen lépések történtek.
Emellett a korábbiakhoz hasonló eszközvásárlási program indult 700 milliárd dollár értékben, ebből 500 milliárdért állampapírt vesznek, 200 milliárdért jelzálogleveleket. Ami még érdekesebb: megszűnt a bankok tartalékképzési kötelezettsége, vagyis a közgazdaságtan szabályai szerint a bankok bármekkora pénzösszeget teremthetnek, ami normális időszakokban hiperinflációt okozna, most azonban egész más a helyzet: a vállalatoknak, bankoknak és a lakosságnak súlyosabb kár nélkül kell átvészelnie a járvány időszakát. A Fed egyúttal sok másik jegybankot is segít dollárlikviditással az úgynevezett swap eszköz által: összesen 450 milliárd dollárt biztosított kilenc jegybanknak ezzel az eszközzel.
A második legnagyobb jegybank, az Európai Központi Bank (EKB) ugyancsak kitett magért a lehetőségek keretein belül. Miután itt a két fő jegybanki alapkamat már eleve nulla, illetve mínusz fél százalék, nincs már hová csökkenteni, ellenben 750 milliárd eurós, az eddigieknél rugalmasabb eszközvásárlási programot hirdetett az idei évre. Ennek részeként ott tud beavatkozni, ahol a legnagyobb a baj, ami jelentheti bajban lévő euróövezeti tagállamok állampapírjainak vásárlását, de egyéb eszközökét is.
A brit jegybank az előző héten 0,75-ről 0,25 százalékra csökkentett alapkamatot most 0,1 százalékra vágta, vagyis a szigetországban is eljött végül a gyakorlatilag nulla kamat ideje. A brit jegybank eszközvásárlási programja 200 milliárd font értékű, ami a gazdaság méretéhez viszonyított arányt tekintve nagyobb, mint a Fed vagy az EKB programja, a befektetők ettől kissé meg is rettentek, és a font 30 éve a legalacsonyabb értékére zuhant a dollárhoz képest.
Az ausztrál jegybank 0,25 százalékra, eddigi legalacsonyabb szintjére csökkentette az alapkamatot, és megkezdte a hároméves államkötvények vásárlását, mégpedig úgy, hogy azok hozama nagyjából 0,25 százalék körül maradjon, vagyis nem az elköltendő összeget, hanem az elérendő célt határozta meg.
A japán jegybanknak sem volt már hová csökkenteni az alapkamatot, ráadásul az eszközvásárlási programok során megvásárolta a gigantikus japán államadósság nagyjából felét, most azonban még drasztikusabb programot hirdetett: részvényeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat fog vásárolni, emellett közvetlenül nyújt kamatmentes, egyéves lejáratú hiteleket azoknak a cégeknek, amelyek kifogynak a pénzből a válság hatására.
A kínai jegybank nem lépett múlt héten, de ez érthető is, mivel Kína túl van a javán: a járvány lecsengett, a gyárak nagy része újraindult, az üzletek, vállalkozások kinyitottak, így a beavatkozásra is korábban volt szükség. Fél százalékponttal 0,75 százalékra csökkentette kamatát viszont a dél-koreai jegybank, emellett a világ számtalan más kisebb jegybankja lazított, közülük érdekességet számunkra a lengyel jegybank jelenthet, amely 1,5-ről egy százalékra mérsékelte az alapkamatot, valamint a cseh jegybank, amely 2,25-ről 1,75 százalékra csökkentette a mértékadó kamatszintet, ráadásul úgy, hogy pár héttel korábban még emelt a növekvő infláció miatt.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezÁprilis 1-jétől lehet napi e-matricát vásárolni
Az ár a különböző díjkategóriákban 2570 és 5150 forint között alakul.
Csökken a szankciós csomagok jelentősége
Inkább személyeket érintenek a készülő vagy a közelmúltban bejelentett büntetőintézkedések.
Egy lépéssel közelebb egy rég időszerű megállapodáshoz?
Megkezdte a kétoldalú egyeztetéseket a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Újabb eszköz a vállalkozások fejlesztésére
Megjelent a Kkv technológia plusz hitelprogram kiírása.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Zokogva megtörte a csendet Varga Judit, nyilvánosan megszólalt - videó
Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget
Közös fotóval jelentette be Krausz Gábor és Mikes Anna: vége
Váratlan helyről kapott támogató szavakat Varga Judit
Nem akárkivel fotózták le Szoboszlait a budapesti éjszakában
Putyin elmondta, hogy megtámadná-e Európát
Németország döbbenetes háborús bejelentése, minden megváltozik
Vicces locsolóversek, mert húsvétkor is kell a poén
Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget? – szakértő válaszol
Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)
Kulturális programok: mutatjuk, hova menjen a hosszú hétvégén!
„A City legyőzi az Arsenalt, de bajnok egyik csapat sem lesz”
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezÁprilis 1-jétől lehet napi e-matricát vásárolni
Az ár a különböző díjkategóriákban 2570 és 5150 forint között alakul.
Csökken a szankciós csomagok jelentősége
Inkább személyeket érintenek a készülő vagy a közelmúltban bejelentett büntetőintézkedések.
Egy lépéssel közelebb egy rég időszerű megállapodáshoz?
Megkezdte a kétoldalú egyeztetéseket a magyar–szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Újabb eszköz a vállalkozások fejlesztésére
Megjelent a Kkv technológia plusz hitelprogram kiírása.