Több százezer munkahely megőrzésében lehet kiemelt szerepe a német mintára itthon is bevezetett rövidített munkaidőnek és bértámogatásnak (kurzarbeit). Az állam a munkavállaló kieső fizetésének hetven százalékát fizeti ki a munkaadó helyett, ami havonta akár 75 ezer forintot is jelenthet.
A bértámogatási rendszerben egyszerre kell áldozatot hoznia a munkavállalónak, a munkaadónak és az államnak is. A munkaadó vállalja, hogy nem küldi el a munkavállalót, a dolgozó pedig vállalja, hogy bizonyos jövedelemkiesés mellett tovább dolgozik, és önfejlesztésre is fordít munkaidőt – írta a bértámogatásról szóló összeállításában a Századvég Gazdaságkutató. A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a támogatás célja ugyanis az, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozások leépítések helyett a munkahelyek védelmében csökkentett munkaidőt alkalmazzanak, az állam pedig a kieső bér hetven százalékának térítésével kompenzálja a munkavállalót.
Az elemzés bemutatja, hogy azok a munkáltatók (a munkavállalóikkal együtt) jogosultak a támogatásra, amelyek a koronavírus-helyzetre tekintettel 15–75 százalékkal voltak kénytelenek csökkenteni a munkaidőt, vagyis legalább napi két órában foglalkoztatják munkavállalóikat, és a későbbiekben is garantálják az ő továbbfoglalkoztatásukat. További segítség, hogy a vállalkozásoknak a bértámogatás mellett lehetőségük van 0,1 százalékos kamatozású, kétéves futamidejű munkahelymegtartó hitel felvételére is, amelyet dolgozóik kilenchavi bérének finanszírozására fordíthatnak.
A kérelmezésnél fontos szempont, hogy az igény benyújtásának napjára szóló alapbért veszik figyelembe, ugyanakkor nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. Sőt – mint az összegzés rámutat – a munkaszerződés módosítására sincs szükség, mivel azok a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak.
A Századvég elemzése szerint a bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint olyan egyesületekre és civil szervezetekre, amelyek nem részesülnek költségvetési támogatásból. Ugyanakkor az uniós szabályok miatt nem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.
