– A május 15-i határidő betarthatóságát máris el lehet felejteni, akár uniós szinten is, a karanténkörülmények között ugyanis nem megvalósíthatók az elbíráláshoz szükséges helyszíni szemlék – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, a román szenátus mezőgazdasági bizottságának titkára. – A tavaszi munkálatokat azonban mindez nem befolyásolja, hiszen a vetőmagok és a műtrágya beszerzését más pénzügyi forrásokból állják a gazdák.
– Székelyföldön végükhez közelítenek a tavaszi munkálatok – tudtuk meg Könczei Csabától, a Kovászna megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. Az utóbbi években feljavult gépesítési szintnek és a jó időjárásnak köszönhetően az őszi gabonák trágyázása, a tavaszi gabonák vetése, illetve a krumpli- és zöldségültetést célzó tevékenység nem vett igénybe 25 munkanapnál többet, most már viszont mindenki esőre vár. A kijárási korlátozásokon végzett finomhangolások következtében immár a saját élelmiszerigények kielégítését szolgáló háztáji gazdálkodásnak sincs különösebb akadálya, bár érkeznek azért jelzések a közlekedést ellenőrző brigádok sajátos törvényértelmezéséről.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Úgy tűnik, egyelőre a termények értékesítésével sincsenek különösebb gondok. A koronavírus-járványban bevezetett korlátozások miatt nem érkeztek meg időben Romániába a nagy burgonyatermesztő országokból útnak indított szállítmányok, és így előnyös helyzetbe kerültek a székelyföldi gazdák. A kereslet megugrása nyomán a Hargita megyei krumplitermesztők többsége rövid idő alatt a teljes készletét eladta – mondta el a Székelyhon.ro portálnak Török Jenő, Hargita megyei mezőgazdasági igazgató. Hasonló a helyzet Háromszéken is. Bár a kereslet csak kismértékben emelte meg a termény árát, még a vetőgumónak szánt krumplit is el lehetett adni 1,50 lej (115 forint) körüli áron. Ugyanakkor némi tejárcsökkenés tapasztalható, ami részben szezonális jelenség, ám a tejipari gyártókapacitások kényszerű szűkülése is rátett a jelenségre még néhány lapáttal.
– A következő gondot a június végi–július eleji aratás jelentheti; ha a járvány elhúzódik, akkor már jóval több emberre van szükség a földeken – vetette fel Könczei Csaba. – A külföldről hazatérők, illetve a járvány következtében munka nélkül maradók közül talán lesz némi átszivárgás a mezőgazdasági szférába, de a nyugati országokban más bérszínvonalhoz szokott emberek minden bizonnyal újra útnak indulnak, amint tehetik.
