A járvány ellenére népszerűek a babaváró hitelek

Sokan még mindig nem tudják, hogy milyen jelentős könnyítéseket vezettek be a folyamatban.

A magyar állam ösztönözné a gyermekvállalást, az unió viszont keresztbe tenne az elképzelésnek Fotó: Teknős Miklós

Megközelítőleg fél éve, tavaly október óta nem volt olyan magas az új szerződéses babaváró hitelek állománya, mint idén márciusban, a koronavírus járvány terjedése alatt. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az esztendő harmadik hónapjában a családok 61,4 milliárd forint új babaváró hitelt vettek fel, tehát a járványhelyzet első hónapjában nem csökkent az igénylési kedv.

Sokan azonban még mindig nem tudják, hogy a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta milyen jelentős könnyítéseket vezettek be a támogatások és hitelfelvételek folyamatában, a babaváró hitelre vonatkozó legfontosabb változtatásokat a Duna House Pénzügyek gyűjtötte össze.

Egyszerűbb lett a babaváró igénylése: elég a házaspár egyik felének részt vennie az ügyintézésben. A házastársak meghatalmazhatják egymást a babaváró hitel és a lakáscélú állami támogatások együttes igénylésének benyújtására, valamint minden szükséges jognyilatkozatra. Így például a várandós kismamának a jogszabályban meghatározott bizonyos esetekben egyáltalán nem kell a bankba mennie. Ugyancsak könnyebbség, hogy szülés után is igényelhető a babaváró támogatás. Ha a gyermek a veszélyhelyzet időtartama, vagy az annak megszűnését követő harminc nap alatt születik meg, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig nyújtható be az igény. Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a babaváró hitel kérelmének vizsgálatakor a 2020. március 10-i köztartozás-mentesség számít. A lakcím megváltozására vagy a gyermek születésére, illetve az ehhez hasonló eseményekre vonatkozó kötelező bejelentés határideje harminc nappal nőtt.

További könnyítés, hogy a veszélyhelyzet alatt megszűnő társadalombiztosítási jogviszony megszakadását nem veszik figyelembe. Ezért, aki később igényel babaváró hitelt, az elbíráláskor nem számít, ha a veszélyhelyzet alatt munkanélkülivé vált – feltéve, hogy a veszélyhelyzetet követően, a jogszabályban meghatározott időn belül újabb biztosítási jogviszonyt létesít.