Immár hónapok óta tombol a koronavírus-járvány, amely Kínából, azon belül is Vuhan városából indult. A betegség szokatlan vonásai és mindenekelőtt az influenzavírusokéhoz képest lényegesen magasabb halálozási arány miatt hamar felvetődött a lehetőség, hogy esetleg nem teljesen a természet műve az új és ijesztő vírus elszabadulása. Összeesküvés-elméletek persze mindig akadnak, azonban ebben az esetben az említett eltéréseken kívül nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy Vuhan városában található egy igen komoly víruslabor, amely történetesen koronavírusokkal is foglalkozik, mégpedig a járvány eredeteként megjelölt piac közvetlen közelében.
Ahogy a járvány kiterjedt a világra, egyre több ország politikusa említette meg a fenti lehetőséget, nagyobb bajnak azt tartva, hogy a kínai hatóságok nem figyelmeztettek rögtön, amikor szembesültek a betegség ijesztő tulajdonságaival. Azt, hogy pontosan mi és miként történt, biztosan egyelőre szinte senki nem tudhatja, azonban most Donald Trump amerikai elnök heves vérmérsékletének engedve fenyegetni kezdte Kínát, mégpedig gazdasági megtorló akciókkal.
Miután a világgazdaságot rendkívül súlyosan érintette a járvány, önmagában egy ilyen fenyegetés óriási ijedelmet kelt, hisz a padlón lévő gazdaságoknak rendkívül fájdalmas bármilyen újabb kedvezőtlen fordulat. A hatás nem is maradt el a piacokon: az olajár, amely kezdett már stabilizálódni múlt héten, újra zuhanásba váltott, és a legtöbb részvényindex is jelentős, három-öt százalékos mínuszba került.
Erre a helyzetre ráadásul szomorú precedens is van a múltból: az 1929-ben kezdődő gazdasági válság idején, 1930-ban az Egyesült Államok importvámokat vezetett be, amelyet más országok gyorsan viszonoztak, így végül az amerikai export is megsínylette a dolgot, tovább mélyítve a válságot.
A lehetséges akciók sorában olyan szélsőséges gondolatok is felmerültek, mint hogy a kínai kézben lévő amerikai állampapírokra ne fizessenek kamatot. Ilyesmi azonban kvázi fizetésképtelenséget jelentene Amerika részéről, hiszen egy azonos sorozatú kötvény esetében nem lehet meghatározni, hogy kinek fizetnek és kinek nem. A hatás ellenben könnyen az lehet, hogy Kína eladja összesen 1100 milliárd dollár értékű államkötvényét, ráadásul olyankor, amikor az elszabaduló amerikai költségvetési hiány miatt óriási lesz a finanszírozási igény.
