Tíz év alatt mintegy 649 millió fontot (mai árfolyamon számolva 250 milliárd forintnyi összeget) csaptak Nagy-Britannia áramfogyasztóinak számláihoz; az extra költséget azért kellett kifizetniük, hogy ne forogjanak a szélkerekek. A brit Renewable Energy Foundation összesítése szerint a 2019 végén záródott periódusban 8,7 terawattóra (TWh) megújulóalapú villamos energiáról voltak kénytelenek lemondani, ami a skóciai háztartások kilencven százalékának egy teljes évi ellátására lett volna elegendő, ám a hálózat kiegyensúlyozásának szempontjai nem tették lehetővé, hogy éljenek is a lehetőséggel. Viszont amikor állnak a kerekek, az üzemeltetők/tulajdonosok nem jutnak piaci alapon bevételhez, a szabályozás azonban mégis biztosítja, hogy a fogyasztók zsebéből mégis átkerüljön a szükségesnek ítélt összeg.
Skócia a leglelkesebb offshore szélparkberuházó, lényegében emiatt nőtt meg a kártérítésként kifizetett összeg: 2010-ben 174 ezer, 2019-ben már 139 millió fontot fizettek, akkor már 86 szélfarm tulajdonosának. Bizonyára ennél is többe került volna az átgondolatlan szélipari beruházási boom, ha eközben nem fejlesztették volna folyamatosan a villamosenergia-hálózatot. Az egyik legnagyobb, egymilliárd font (385 milliárd forint) értékű beruházás éppen azt a célt szolgálja, hogy a skót tengeri szélfarmokon termelt áram az angliai és walesi felhasználókhoz kerüljön. Már 2020 januárjában megmutatkozott, mennyire szükséges volt a fejlesztés: miután műszaki hiba miatt négy napon át nem tudta teljesíteni a feladatát, 12 millió fonttal kellett megterhelni a fogyasztók pénztárcáját szerte az Egyesült Királyságban. A The Telegraph számításából kiderült, hogy az álló turbinákkal legalább 25, de akár nyolcvan százalékkal is többet lehetett keresni, mint a működőkkel. Ezt követően, mivel a koronavírus-járvány miatt csökkent az ipari fogyasztás, májusban újabb 9,3 millió fontot utaltak a turbinák tulajdonosainak a leállításáért cserébe. 66 skóciai farmhoz 6,9 millió, 14 angliaihoz pedig 1,9 millió font jutott el a fogyasztóktól egy olyan időszakban, amikor a gazdasági lassulás miatt egyébként is sokan vesztették el a munkájukat.
