– A kormány azt a célt fogalmazta meg, hogy annyi álláshelyet kell teremteni, amennyit tönkretesz a járvány. Ha valaki elveszíti a piacon a munkahelyét, nem biztos, hogy neki megfelelő választást jelenthet a közmunka vagy éppen a honvédség. Erről mi a véleménye?
– A közfoglalkoztatás csupán egy átmeneti, ugyanakkor fontos lehetőség, de elsősorban a kiemelt ágazatokban és a jövő iparágaiban kell létrehozni új, piaci munkahelyeket. A kormány kitart eddigi stratégiája mellett, amely a magas hozzáadott értéket előállítani képes ágazatok építését helyezi előtérbe. Ezért hirdettük meg a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a Magyar high-tech és zöldprogramot, amelyből mintegy 190 milliárd forint beruházás valósulhat meg a közeljövőben. Hasonló célból hoztuk létre a Zöld nemzeti bajnokok programot is; az előminősítésre június 15-től lehet jelentkezni. A kezdeti 3,85 milliárd forintos pályázati keretösszeget 7,3 milliárd forintra emeltük. Itt négy területen lehet pályázatot benyújtani, ezenkívül további tízmilliárd forintot szánunk az egyszer használatos műanyag eszközök kivezetésére. Az utóbbi két program összesen negyvenmilliárd forintnyi beruházást tesz lehetővé. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA is végzi a dolgát, így soha nem látott mértékű kapacitásbővítő high-tech beruházás van a magyar gazdaság horizontján.
– Mindezek fényében továbbra is úgy látja, hogy nem szükséges meghosszabbítani az álláskeresési járadék folyósításának az idejét?
– Egyelőre nem látszik szükségesnek ez a lépés. A magyar foglalkoztatáspolitika részben azért volt sikeres, mert sokakat segített az elsődleges munkaerőpiacra. Ebben a közfoglalkoztatás is nagyon fontos szerepet játszott. Ha viszont szükség van más segítségre is, akkor a kormány meghozza a szükséges döntéseket.
– Melyik gazdaságvédelmi intézkedés bizonyult a legnépszerűbbnek?
– A munkahelyvédelmi bértámogatás, ami már több mint 175 ezer magyarnak segített megőrizni az állását. Ha viszont az a kérdés, hogy melyik lépés kapja a legtöbb elismerést a gazdasági szereplők részéről, akkor az a kutatás-fejlesztési bértámogatás. Ebben 16 ezren vesznek részt. Ez teljesen egyedülálló intézkedés a világon, az állam negyven százalékban átvállalja azoknak a bérét, akik ezen a területen dolgoznak. Rendkívül fontos az összerendezett tudás megőrzése, megbecsülése. Nagyon sikeres továbbá a nyolchetes, ingyenes informatikai képzés is, amire közel 62 ezren jelentkeztek. A legdinamikusabban bővülő intézkedés pedig a munkahelyteremtő bértámogatás, amelyre négy hét alatt több mint húszezren jelentkeztek, többnyire mikrovállalkozások. Ha pedig a legbátrabb lépésre kérdez rá, akkor arra az a válaszom, hogy maga a szemlélet a legbátrabb, ami a járvány miatt kialakult helyzetet a beruházások ösztönzésén keresztül kívánja kezelni.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!