Globális átalakulást hoz a gazdaságban, így a kis- és középvállalkozásoknak is a pandémia. Óriási sokk érte a világgazdaságot a koronavírus-járvány megjelenése miatt, a hosszabb távú hatásokat pedig még mindig hatalmas bizonytalanság övezi. Ez a bizonytalanság mindaddig megmarad, amíg nem lesz vakcina, és ehhez kell igazítani az üzleti stratégiákat is. Ugyanakkor a kkv-szektor idehaza is nyertese lehet a változásoknak – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kovács Patrik, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, akit a közelmúltban választottak meg a 37 tagállamot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD Gazdasági Tanácsadó Testületében a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó bizottság elnökének.
– A válságot a vállalkozások 80-90 százaléka előbb-utóbb megérzi valamilyen formában, a hosszú távú hatásokat nem lehet még pontosan megbecsülni. Azt azonban már látjuk, hogy a beszállítói láncok átalakulnak. A globális értékláncok helyett a régiós kapcsolatok erősödhetnek meg, de a készletezésre is nagyobb figyelmet fordítanak a meghatározó gazdasági szereplők – hangsúlyozta a szakértő. Kovács Patrik a globális kereskedelmet, termelést érintő átalakulás mellett kiemelte a digitalizáció korábban nem várt felgyorsulását.
A világ GDP-jének várhatóan 60 százalékát már valamilyen digitális technológia segítségével termeljük majd 2022-ben. A járványhelyzet elképesztően felgyorsította, évekkel hozta előrébb a digitális technológiák vagy az online kereskedelem elterjedését. Ezt a hazai kkv-k is felismerték, és a gyors reagálás és nyitottság pozitív hatással lehet a szektor versenyképességére is. Példaként említette a home office bevezetését, az egyre több, kisebb szereplőnél megjelenő online megoldásokat vagy az elektronikus fizetést.
Magyarország a járvány terjedésének korai szakaszában hozta meg a szükséges egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket, jóval korábban, mint Nyugat-Európa. A hiteltörlesztési moratórium vagy a vállalkozások kötelezettségeinek enyhítése a többi intézkedéssel együtt sikeres válságkezelést vetít előre. Kovács Patrik emlékeztetett: a válságkezelés eszközei a legtöbb nyugati országban, így idehaza is kettős célt szolgálnak. Egyrészt a foglalkoztatottság fenntartását, másrészt azoknak a pénzügyi eszközöknek a rendelkezésre bocsátását, amelyekkel meg tudják őrizni vagy újraindítani a működést a versenyszférában.