Vissza az erdőbe a málnásokat! – Számos előnnyel járna

Bár az elmúlt években sokan már lemondtak a megváltozott hazai klimatikus viszonyokat egyre nehezebben tűrő bogyós gyümölcsök termesztéséről, egy új megoldás azonban ismét életet lehelhet a málna- vagy a szederültetvényekbe. Az agrárkutatási és innovációs központ kutatói olyan agrárerdészeti megoldással kísérleteznek, amely nemcsak az erős napsugárzás hatásaitól védi meg a növényeket, hanem a gazdák pénztárcáját sem terheli meg, ráadásul környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár.

Berkenye, 2011. július 11. Egy férfi málnát szed a berkenyei Faluszövetkezet málnaültetvényén Berkenye közelében. Az időjárás miatt várhatóan több málnát takarítanak be Nógrád megyében, mint tavaly, a gyümölcs minőségét azonban csak közepesnek értékelik szakemberek. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: MTI/Komka Péter

Olcsó, környezetbarát megoldások kellenek

A gazdálkodók különböző árnyékolórendszerekkel igyekeztek kivédeni az erős napsugárzást, ezek a megoldások azonban igencsak költségesnek bizonyultak, ráadásul számos esetben a viharos szél megrongálta a fémszerkezetből és árnyékolóhálókból álló berendezéseket. – Az agrárerdészet ezzel szemben olcsó és környezetbarát megoldást kínál a problémára, hiszen lényegében visszaviszi az erdőbe a bogyós gyümölcsöket, az optimális élőhelyet olcsón és környezetbarát módon biztosítja a növényeknek – mutatott rá kérdésünkre a kutatóközpont. Ennek a megoldásnak további nagy előnye lehet, hogy az agrárerdészeti rendszerek jobb szén-dioxid-megkötést eredményeznek, ami a jövőben a támogatások igénylésekor komoly előnyt biztosíthat a gazdálkodóknak. A kísérlet kialakítása, a tesztelés 2017 tavaszán kezdődött el, valójában azonban csak idén vette kezdetét a munka. Az állomány támrendszerét tavasszal készítették el, a nyárfák fejlettsége, árnyékoló funkciója is kezd megmutatkozni, így jövőre már a tényleges mérések is elkezdődhetnek. A kísérlet összesen egy hektár területen folyik, alapját pedig a hálózatba ültetett nyárfák adják.

Fotó: MTI/Komka Péter

A NAIK szerint az árnyékolás mellett a nemesítésben is komoly lehetőségek rejlenek. A kutatók olyan fajtákat, esetenként alapfajokat visznek be a keresztezésekbe, amelyek genetikai változatosságuk révén a klimatikus stresszt is tompíthatják. A málna esetében a szakemberek már eljutottak egy ígéretes hibridhez, amelyet jó szárazság-, hő- és hidegtűrő képességű fajták keresztezésével hoztak létre. A ribiszkénél a közép-európai klímához legjobban alkalmazkodó fajták és az északi régió kiváló minőségű egyedei tűnnek a legjobb nemesítési alapnak. A bodzánál a fajtabővítés a cél, ezért 51 hibrid bevonásával kialakítottak egy összehasonlító kísérletet. A szedernél a koraiság kiemelése mellett a legfontosabb feladat egy új kártevő elleni védekezőképesség kialakítása.

Forradalmi eljárások a vetőmagkezelésben

Vegyszermentes zöldségtermesztési megoldásokat dolgozott ki a budapesti székhelyű Zöldségmag Kft. Az új eljárás forradalmasíthatja a vetőmagkezelést. A készítmény organikus alapú, semmilyen vegyszert nem tartalmaz és a kezelés közben, illetve végeztével nem kell utólag szárítani a vetőmagokat. Krajcsovszki László, a cég ügyvezetője a távirati irodának elmondta: ezen a területen is egyre nagyobb az igény az alternatív megoldások iránt, és a termesztők is egyre inkább az ökológiai-környezetbarát szemléletmód felé fordulnak. A csaknem 535 millió forintos beruházáshoz a Gazdaságfejlesztési és innová­ciós operatív programon keresztül 294 millió forint támogatást nyert el a fővárosi vállalkozás.