időjárás 15°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Vissza az erdőbe a málnásokat! – Számos előnnyel járna

Köpöncei Csilla
2020.06.20. 08:41
Vissza az erdőbe a málnásokat! – Számos előnnyel járna

Bár az elmúlt években sokan már lemondtak a megváltozott hazai klimatikus viszonyokat egyre nehezebben tűrő bogyós gyümölcsök termesztéséről, egy új megoldás azonban ismét életet lehelhet a málna- vagy a szederültetvényekbe. Az agrárkutatási és innovációs központ kutatói olyan agrárerdészeti megoldással kísérleteznek, amely nemcsak az erős napsugárzás hatásaitól védi meg a növényeket, hanem a gazdák pénztárcáját sem terheli meg, ráadásul környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár.

Eltűnőben vannak a bogyós gyümölcsök a hazai palettáról. Az elmúlt évtizedekben megváltozott időjárás, az egyre forróbb nyarak miatt számos faj termesztésével már nem éri meg foglalkozniuk a gazdálkodóknak. A hőhullámokat a feketeribizli, a málna és a szeder is egyre nehezebben viseli. Bár néhány ültetvényen még ma is folyik termesztés, a pia­cokra azonban innen csak elenyésző mennyiségű gyümölcs kerül. A statisztikák szerint hozzávetőlegesen kétszáz hektár málnaültetvény van Magyarországon, ténylegesen azonban ebből már csak száz hektáron folyik termesztés.

Még nincs veszve a szederszüret

Egyelőre tényleg úgy tűnik, hogy leáldozóban van a hazai bogyósgyümölcs-termesztés, a kutatók jelenleg is nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy a klimatikus viszonyok változása ellenére továbbra is megteremjen hazánkban például a málna és a szeder. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) néhány éve indított programot e témában, a kezdeményezéshez pedig azóta több partnerintézmény is csatlakozott. – 2016-ban árnyékolóhálók alatt kezdtük el a klímakísérleteket, amit később agrárerdészeti rendszerekkel egészítettünk ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a központ fertődi állomásán – ahol az egész kísérlet zajlik – nyárfák alatt vizsgálnak különböző bogyós fajokat, fajtákat – tudtuk meg a NAIK-tól.

A legnagyobb problémát a málna esetén a napégés, valamint a tápanyagfelvételi zavarok okozta rossz gyümölcsminőség, a magas talajhőmérsékletből eredő gyenge sarjképződési hajlam és sarjnövekedés jelenti. A ribiszkénél a napégés mellett a zöldbogyóhullásra, a rossz termékenyülésre, a termőrügy-differenciálódási és mélynyugalmi zavarok okozta terméskiesésre keresik a választ a kutatók. Ezen problémákra – a nemesítés mellett – a megfelelő árnyékolás jelenthet megoldást a szakemberek szerint. A bogyós gyümölcsök eredeti termőhelye ugyanis az erdőben volt, a félárnyékos helyhez szokott növények pedig nagyon érzékenyek a közvetlen, erős napfényre. Sok esetben UV-sugárzás okozta égés tapasztalható, ami kedvezőtlenül befolyásolja a hozamot, az ültetvények kondícióját, a jövedelmezőséget.

Olcsó, környezetbarát megoldások kellenek

A gazdálkodók különböző árnyékolórendszerekkel igyekeztek kivédeni az erős napsugárzást, ezek a megoldások azonban igencsak költségesnek bizonyultak, ráadásul számos esetben a viharos szél megrongálta a fémszerkezetből és árnyékolóhálókból álló berendezéseket. – Az agrárerdészet ezzel szemben olcsó és környezetbarát megoldást kínál a problémára, hiszen lényegében visszaviszi az erdőbe a bogyós gyümölcsöket, az optimális élőhelyet olcsón és környezetbarát módon biztosítja a növényeknek – mutatott rá kérdésünkre a kutatóközpont. Ennek a megoldásnak további nagy előnye lehet, hogy az agrárerdészeti rendszerek jobb szén-dioxid-megkötést eredményeznek, ami a jövőben a támogatások igénylésekor komoly előnyt biztosíthat a gazdálkodóknak. A kísérlet kialakítása, a tesztelés 2017 tavaszán kezdődött el, valójában azonban csak idén vette kezdetét a munka. Az állomány támrendszerét tavasszal készítették el, a nyárfák fejlettsége, árnyékoló funkciója is kezd megmutatkozni, így jövőre már a tényleges mérések is elkezdődhetnek. A kísérlet összesen egy hektár területen folyik, alapját pedig a hálózatba ültetett nyárfák adják.

Fotó: MTI/Komka Péter

A NAIK szerint az árnyékolás mellett a nemesítésben is komoly lehetőségek rejlenek. A kutatók olyan fajtákat, esetenként alapfajokat visznek be a keresztezésekbe, amelyek genetikai változatosságuk révén a klimatikus stresszt is tompíthatják. A málna esetében a szakemberek már eljutottak egy ígéretes hibridhez, amelyet jó szárazság-, hő- és hidegtűrő képességű fajták keresztezésével hoztak létre. A ribiszkénél a közép-európai klímához legjobban alkalmazkodó fajták és az északi régió kiváló minőségű egyedei tűnnek a legjobb nemesítési alapnak. A bodzánál a fajtabővítés a cél, ezért 51 hibrid bevonásával kialakítottak egy összehasonlító kísérletet. A szedernél a koraiság kiemelése mellett a legfontosabb feladat egy új kártevő elleni védekezőképesség kialakítása.

Forradalmi eljárások a vetőmagkezelésben

Vegyszermentes zöldségtermesztési megoldásokat dolgozott ki a budapesti székhelyű Zöldségmag Kft. Az új eljárás forradalmasíthatja a vetőmagkezelést. A készítmény organikus alapú, semmilyen vegyszert nem tartalmaz és a kezelés közben, illetve végeztével nem kell utólag szárítani a vetőmagokat. Krajcsovszki László, a cég ügyvezetője a távirati irodának elmondta: ezen a területen is egyre nagyobb az igény az alternatív megoldások iránt, és a termesztők is egyre inkább az ökológiai-környezetbarát szemléletmód felé fordulnak. A csaknem 535 millió forintos beruházáshoz a Gazdaságfejlesztési és innová­ciós operatív programon keresztül 294 millió forint támogatást nyert el a fővárosi vállalkozás.