Magyarországon közel kétszer akkora növekedés volt a kiskereskedelemben az első negyedév során, mint amekkora bővülést nominálisan elért a szektor Európa-szerte; ebben a Covid–19-pandémia hatása figyelhető meg – derül ki a Nielsen legújabb negyedéves kontinentális jelentéséből. A számok szintjén ez azt jelenti, hogy míg Európában 9,8 százalékos növekedést produkált mértek, addig hazánkban a 17,7 százalékos éves gyarapodással megőriztük az eddigi ezüstérmes helyet a kontinensen. Európában továbbra is Törökország vezet a bolti eladásokban, ahol az első negyedév során 25,4 százalékkal nőtt a piac.
A vírus miatti általános visszahúzódás ellenére a növekedést a március közepével beinduló „járványkamra-feltöltés” idézte elő, amikor az otthoni bezárkózásra való felkészülés jegyében a tartós élelmiszerek és személyes higiénés termékek felé fordultak a fogyasztók. Megállapítják: az öt legnagyobb európai piacon március utolsó két hete során harmadával lőtt ki a kiskereskedelem értékbeli forgalma, illetve a korlátozások miatti otthoni étkezések következtében a mennyiségi forgalom 8 százalékkal emelkedett.
gyümölcsöző Kamrapánik
A magyarországi kiskereskedelem korábbi lendületét még jobban meglódította a március közepén bejelentett veszélyhelyzet, illetve a hónap végén életbe léptetett kijárási korlátozás, melynek eredményeképpen 18 százalékkal bővült a napi fogyasztási cikkek piaca. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacát érintő átlagos mennyiségi növekedés a vizsgált időszakban 13,3 százalékon állt, míg Európában ez az érték 7,5 százalék volt. Itthon a pánikvásárlások hatására tovább gyorsult az élelmiszerpiac, és értékben 12,3 százalékkal bővült, a vegyi áruk piaca pedig a kialakult járványhelyzet hatására 17,3 százalékkal nőtt az első negyedévben.
