A brit jegybank továbbra is 0,1 százalékon tartja az alapkamatot, és nem változtat a válság hatására beindított eszközvásárlási program keretösszegén, azaz nem bocsát további fedezetlen pénzt a gazdaságba. Az eredetileg 645 milliárd font sterling összegű keretet júniusban százmillió fonttal megemelték, de most már nem tartották szükségesnek a további bővítést.
A Bank of England ugyanakkor jóval pesszimistábban ítéli meg a brit gazdaság lehetőségeit, mint korábban: most arra számítanak, hogy a gazdaság csak 2021 végére éri el a járvány előtti szintet, miközben a válság első időszakában azt gondolták, hogy a visszaesés ledolgozása már az idei év végére megtörténhet. Most úgy számolnak, hogy idén 9,5 százalékos lehet a gazdasági csökkenés, amit jövőre kilencszázalékos növekedés követ, 2022-re pedig 3,5 százalékos bővülést prognosztizálnak. Hozzátették, hogy minden a járvány további alakulásától, a szükséges egészségügyi védőintézkedésektől és attól függ, hogy ezekre hogyan reagálnak a kormányok, a cégek és a háztartások.
Fotó: Reuters
Kiemelten figyelnek az őszi időszakra, amikor véget ér az a program, amelyben az állam átvállalta a dolgozók fizetésének jelentős részét, ha nem bocsátják el őket, abban bízva, hogy így megmaradhat az állásuk. A munkanélküliség ezért eddig nem lett jelentős, de döntő lesz, hogy októberben mennyire ugrik meg: a jegybank most 7,5 százalékos szinttel számol.
Nagy-Britannia helyzetét tovább nehezíti, hogy ha nem sikerül megegyezni az Európai Unióval a jövő évtől érvényes kereskedelmi szabályokról és a jelenleg érvényben lévő, gyakorlatilag az EU-tagsággal egyenértékű átmeneti időszakot sem hosszabbítják meg, akkor újabb, akár a járvánnyal összemérhető nagyságú sokk érheti a brit gazdaságot, miközben az EU-tagállamok, köztük Magyarország is megsínylené a kereskedelem visszaesését, illetve a vámok bevezetését. A tárgyalások következő fordulója augusztus 17-én lesz.
