Sokat drágultak egy év alatt az élelmiszerek

Főleg az idényáras termények áremelkedése volt nagy, de a jövedékiadó-emeléssel a cigaretta is jóval többe kerül.

Átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júliusban éves összevetésben. Az inflációt az eltelt egy évben főként az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányáruk jelentősebb drágulása idézte elő. A Központi Statisztikai Hivatal frissen közzétett jelentése szerint az élelmiszerek egy év alatt 7,8 százalékkal kerültek többe. A legnagyobb mértékben az idényáras termények – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs – ára emelkedett 2019. július óta, 17,1 százalékkal.

A dohányáruk, elsősorban a jövedékiadó-emelés következtében, 9,7 százalékkal kerültek többe. Az üzemanyagárak 4,2 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Utóbbiak azonban

júniushoz viszonyítva jelentősen, 8,1 százalékkal drágultak az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására.

A gazdaság újraindulásának első hónapjait az árazási döntésekben a szokásosnál nagyobb bizonytalanság és mozgás jellemzi, aminek hatásai a júliusi inflációs adatban is jelentkeztek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely szerint a jelenség hátterében több statisztikai és gazdasági jellegű tényező együttes hatása áll. A jegybank honlapján elérhető elemzésben az áll, hogy a KSH júliusban már szélesebb körben végezte el az árfelírást a járvány által jobban érintett hónapokhoz viszonyítva, másrészt

a korlátozások fokozatos feloldása következtében néhány részpiacon a koncentráltan megugró kereslet, míg egyes termékek esetében a termelési láncok fokozatos helyreállása miatt átmenetileg korlátozott elérhetőség volt jellemző.

Az MNB szerint a júliusi infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének növekedése magyarázza, a maginfláció emelkedését döntően az iparcikkek áremelkedése okozta.

meglepett elemzők

Kellemetlen meglepetést okozott a júliusi inflációs adat, ennél kisebb emelkedésre lehetett számítani Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője szerint. Az inflációs folyamatokat továbbra is elsősorban az élelmiszerárak jelentős növekedése befolyásolta, amiben közrejátszott a kedvezőtlen időjárás. Az elemző kifejtette, a 3,8 százalékos infláció ugyan még a jegybanki célsávon belül található, azonban az inflációs alapfolyamatokat jobban megfogó maginflációs mutató is emelkedett, 4,5 százalékra, ami már jelentős inflációs nyomásról tanúskodik. Szerinte így arra lehet számítani, hogy

a jegybank legalább kommunikációs szinten szigorítást jelent be legkésőbb az augusztusi ülésén.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szintén minden várakozást felülmúló inflációról beszélt. Lapunknak küldött kommentárja szerint az igen erőteljes árnyomást jelzi, hogy a maginfláció 4 százalékról 4,5 százalékra ugrott.

A meglepetést a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak

– vélekedett Suppan Gergely.

A Takarékbank szerint a következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet. Idén összességében 3,6 százalékos átlagos inflációra számítanak a tavalyi 3,4 százalék után.