Karácsony Gergely nem segít a budapesti turizmuson

Az utcára kerülhet a turizmusban foglalkoztatott szakemberek fele – nagy részük a fővárosban –, ha nem érkezik segítség a budapesti szállásadó- és vendéglátópiacra. Most úgy fest, a gazdasági szereplők a széleskörű kormányzati mentőlépések után nem kapnak újabb segítséget a helyhatóságtól, holott annak bevételeit az előző rekordévekben gazdagon gyarapították.

Illusztrációk. 20200702 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté Forrás: Magyar Nemzet

Áthúzódik 2021-re is a turizmus válsága, ezért a több mint kilencven százalékban külföldi vendégekre építő fővárosi szolgáltatóknak új üzleti stratégiát kell kidolgozni, nem lehet csak a külföldiekre számítani – erről is beszélt Orbán Viktor a szombat esti tévéinterjúban, amelyben kifejtette: Budapest turizmusa az idén beszakadt, ezért a kapcsolódó vállalkozásoknak külön segítségre van szükségük. – A kormány nem tett különbséget a vidék és a főváros között, mindenkinek segített járulékcsökkentéssel, adókedvezményekkel, azonban szükség van egy speciális budapesti programra is – mondta a miniszterelnök. – Jó hír, hogy a fővárosnak van százmilliárd forint tartaléka – emlékeztetett –, itt az idő, hogy ezt bevessük!

Hosszú idő, mire visszatérhet a zavartalan, vírusmentes turizmus a fővárosban. Segítene, ha segítenének helyi szinten is
Fotó: Bach Máté

Úgy tűnik azonban, hogy Budapest főpolgármestere nem hajlik a partnerségre, és vonakodik attól, hogy részt vegyen a gazdaságmentésben. Karácsony Gergely napok óta visszaveri a Fidesz–KDNP kezdeményezését, miszerint a főpolgármester dobjon mentőövet a turisztikai szereplőknek, arányosan 50-60 milliárd forintból. A legtehetősebb önkormányzat vezetője tegnap azt közölte a Facebook-oldalán, hogy Budapestnek nincs pénze arra, hogy a kormány feladatait átvegye, inkább maga is további juttatást kért. – Nincs szabad 100 milliárdunk, 150 milliárdos mínuszban vagyunk – jelezte, javasolva, hogy a kormány adja tovább az önkormányzatoknak az uniós helyreállítási alap összegeinek a felét.

Márpedig a piac bajban van: júliusban a vendég­éjszakák száma országosan 42,3 százalékkal, ezen belül Budapesten 83,6 százalékkal maradt el az előző évitől. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége jelezte: a tíz legnagyobb beutazó­piac mindegyikéről kevesebben töltöttek vendégéjszakákat hazánkban, vagyis a magyaroknál jellemzően kétszer annyit költő külföldi turisták hiánya erőteljesen befolyásolja az iparági eredményeket, a GDP-termelő képességet.

Egyelőre nem ajánlott a könnyelmű kikapcsolódás, de a turizmus mindig regenerálódik a váratlan sokkhatások után Fotó: Kurucz Árpád

A Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke korábban lapunknak kifejtette: a külföldi csoportokat a legszélesebb körben hazánkba szervező utazási irodáknál nem kell csődtől tartani, a legrosszabb esetben hibernálják a cégeket. – Az sokkal kockázatosabb, hogy az irodáknál dolgozó képzett utazási szakemberek elveszíthetik a munkájukat – emelte ki Molnár Judit.

Flesch Tamás szállodaszövetségi elnök pedig arra mutatott rá, hogy leküzdhetetlen hátrányba kerülünk a régió­ban, ha az évek óta gyakorlattal, nyelvtudással, tapasztalatokkal rendelkező munkatársak kénytelenek pályát módosítani vagy másik országban folytatni a szakmájukat. A szövetségek vezetői segítség híján a turizmus munkavállalóinak 50-60 százalékos, több tízezer fős leépítését vizionálták.

Pénteken utazásszervezők, idegenvezetők, fuvarozók és szállásadók nevében szólaltak fel vállalkozók. A rendezvényen az MTI szerint több száz iparági alkalmazott vett részt, ahol elhangzott: a turizmus a világ minden részén nehéz helyzetbe került, de panaszkodás helyett megoldásokat kell találni.