Járvány idején nem kockáztatnak a tőkebefektetők

A második negyedév folyamán lényegesen csökkent a tranzakciók, különösen a határokon átnyúló ügyletek száma.

Horváth Éva
2020. 10. 24. 19:45
Az eddigi tapasztalatok alapján az ázsiai befektetők általában hosszú távra vesznek állampapírokat Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Covid–19 alapvető változásokat hozott a kockázatitőke-piacon is. Amikor az év elején a világjárvány elkezdődött, az aláíráshoz, illetve a záráshoz közeli szerződéseket, tranzakciókat még esetenként inkább felgyorsították, de számos esetben a felek inkább „behúzták a kéziféket” és várták az újabb fejleményeket. A járványnak az ügyletekre gyakorolt hatása a második negyedévben vált súlyossá, amikor a válság tetőzött: lényegesen csökkent a tranzakciók száma, különösen a határokon átnyúló ügyletek száma.

Az idei első fél évben egyáltalán nem regisztráltak befektetést az energiaszektorban Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A rendelkezésre álló adatok szerint 2020. első fél évében 63 tranzakció során 63 vállalkozás jutott összesen 9,521 milliárd forint tőkéhez a hazai kockázatitőke-piacon. Ez az összeg ugyan több mint kétszerese a 2018-as év azonos időszakában regisztráltnak (4,607 milliárd forint), viszont csupán a fele a 2019-es év első fél évében összesített mennyiségnek (20,866 milliárd forint). A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint a tranzakciók száma és átlagos értéke is elmarad az előző évekhez képest – 63 a tavalyi 99 után –, az átlagos ügyletek értéke pedig 211-ről 151 millió forintra csökkent. Az ügyletek számának és értékének visszaesésében több tényező is szerepet játszhatott, így például a koronavírus okozta gazdasági visszaesés és bizonytalanság mellett például az egyes állami és magánbefektetők befektetési dinamikájának lassulása.

A HVCA idén június végéig 33 esetben regisztrálta, hogy valamely befektető kiszállt a korábban ígéretesnek talált ügyletből. Ezek a lépések kilenc alapot érintettek, míg új alapok létrehozatalára (forrásbevonásra) a vizsgált időszak alatt nem került sor.

Leggyakrabban az üzleti és ipari, illetve a fogyasztói szolgáltatások szektorban meglévő befektetéseknek mondtak búcsút az érintettek.

Az eladott társaságokban a befektetők átlagosan 6,4 évig voltak tulajdonosok. Az első fél évben a tranzakciók közül 34 első körös befektetés volt, ezek tették ki a teljes volumen 54 százalékát, amely szám arányaiban megegyezik a 2019. évi első félévivel.

Az idei január–júniusi periódus alatt a kockázatitőke-befektetések összesen tizennégy különböző szektorba irányultak. Összegüket tekintve a legtöbb tőkebefektetés az üzleti és ipari szolgáltatások, illetve termékek, az IT- és fogyasztói elektronika, valamint a kommunikációs ágazatba folyt be: itt költötték el a fél évben a befektetett összeg 79 százalékát. A korábbi évekkel ellentétben viszont az idei első fél évben nem regisztráltak befektetést az energia- és környezetvédelmi szektorban.

A szakértők szerint a következő időszakban a piac – ahogy máskor, most is – alkalmazkodik majd az új helyzethez, hiszen vannak szektorok, amelyekről már most lehet látni, hogy nyertesként jöhetnek ki a válságból. Továbbá a likviditási problémákkal jobban érintett cégek újraépítkezéséhez szükséges tőke bevonása is kedvező kilátásokkal kecsegtet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.