Számos építtetőt bizonytalanítanak el a jövő év elejétől életbe lépő változások, amelyek alapján az ingatlanoknak az úgynevezett közel nulla energiaigényű kritériumoknak kell megfelelniük. Ez azt jelenti, hogy 2021. január 1-jétől kizárólag olyan ház kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a szigorodó elvárásokat. A Wienerberger összeállítása szerint ez a tény nem feltétlenül jár együtt jelentős pluszkiadással, óriásira duzzadó költségvetéssel, inkább csak megfontolt tervezést igényel. Mint arra felhívták a figyelmet,
a falak hőátbocsátási elvárásai nem szigorodnak januártól, ebben néhány évvel korábban történt változás. Magyarán lehet olyan alapanyagokkal, szigeteléssel tervezni, ahogy az elmúlt években is.

Fotó: Havran Zoltán
Fontos ugyanakkor, hogy a januártól alkalmazandó uniós szabályozás szerint a ház éves energiafelhasználása legalább 25 százalékának megújuló energiaforrásból kell származnia. Ezt a legtöbben napelemrendszer beépítésével teszik, de megfelelő megoldás lehet a hőszivattyús fűtési rendszer is. Ezek a rendszerek a levegőben, a talajban vagy akár a talajvízben rejlő energiát használják fel, biztosítva a ház fűtését, a legmelegebb nyári napokban pedig a hűtését is. Sokszor figyelembe nem vett szempont a passzív védelem, az árnyékolás, amelybe a kerttervezés is beletartozik. E szerint a lombhullató fákat a nap, tehát dél, délkeleti irányba, az örökzöldeket pedig északi oldalra kell ültetni. A lombhullató fák a nyári nagy melegben árnyékolják az épületet, a téli nap viszont már el tudja érni a házat, a nyílászárókat. Az örökzöld fák pedig felfogják a téli, hideg szeleket. Az összeállítás arra is kitért, hogy
az évente négy hónapnál rövidebben lakhatásra és pihenésre használt épületekre nem vonatkozik a közel nulla energiaigény a jövő évtől sem.
Az Ingatlan.com minapi elemzése szerint egyébként átalakult az új lakóingatlanok iránti kereslet, a vevőjelöltek körében az új társasházi lakásoknál népszerűbbé váltak az új építésű családi, iker- és sorházak. Ebben a hirdetési oldal szakértője szerint szerepet játszik a karanténhatás, a tavaszi kijárási korlátozások idején felértékelődő kertkapcsolat.