időjárás 3°C Paula, Vanda 2022. January 26.
logo

Földadóval sarcolná a gazdákat Márki-Zay Péter és a baloldal

Nagy Kristóf
2020.11.21. 08:44
Földadóval sarcolná a gazdákat Márki-Zay Péter és a baloldal

Elsőként került a gazdák megadóztatása a baloldal napirendjére a tervezett lakossági megszorítások mellett. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az ellenzéki összefogás egyik lehetséges kulcsembere a helyi földterületek mintegy negyven százalékát érintő adót vezetne be januártól. A termőföld megadóztatása ugyanakkor nem lehetséges, így az Alkotmánybíróság várhatóan semmissé teszi azt.

Termőföldadó bevezetéséről, vagyis a helyi gazdák megadóztatásáról döntött Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Az országos veszélyhelyzet miatt a polgármester döntésével meghozott intézkedés januártól lép életbe. A képviselők többsége ugyanakkor támogatta az adó kivetését.

Márki-Zay Péter – aki egyben az Orbán Viktor miniszterelnök leváltására szerveződő baloldali összefogás egyik lehetséges kulcsfigurája – az első ellenzéki városvezető, aki az agrárium szereplőinek a megadóztatásával juttatná pluszbevételhez az önkormányzatot.

Az új adónemek bevezetéséből és a helyi adóemelésekből a tisztességesen működő vállalkozások és a lakosság sem marad ki. A polgármester a földadó bevezetését azzal indokolta, hogy a központi adóváltozások és a gazdasági visszaesés miatt jövőre is jelentős mértékben csökkennek az önkormányzat bevételei.

A baloldali termőföldadó vélhetően nem lesz hosszú életű, bevezetése leginkább a gazdatársadalomra nézve bír üzenetértékkel az ellenzék részéről.

Ennek oka, hogy az alapvető jogok biztosa egy 2015-ös ügyben – az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva – elvi jelleggel

törvénysértőnek minősítette a települési adó kivetését a termőföldre, mivel a helyi adókról szóló törvény ezt megtiltja.

Érvelése szerint ugyanis ez a tiltás a helyi adóra, illetve a települési adóra is kiterjed.

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata azt mutatta, néhány hónap alatt megszülethet a testület döntése, akár azzal a kikötéssel, hogy a településnek vissza kell fizetnie a termőföld után beszedett adót.

Januártól Márki-Zay döntése szerint a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyeknek kell az általuk bérbe adott termőföld után adót fizetniük. A magasabb aranykorona-értékű területek után hektáronként évi hatezer, az alacsonyabbak után háromezer forint lesz az adó mértéke.

A települési adó bevezetésekor sokan próbálkoztak a termőföld megadóztatásával, de az Alkotmánybíróság minden esetben fellépett
Fotó: Kurucz Árpád

Mentességet kapnak azok, akiknek földterülete nem haladja meg a két hektárt. Az adó a város területén található 42 ezer hektárnyi termőföld negyven százalékát érinti.

Az önkormányzat 70-80 millió forintos bevételt remél a gazdákra kivetett adóból 2021-ben.

A településeknek 2015 óta van lehetőségük úgynevezett települési adó bevezetésére. Ennek során gyakorlatilag bármit megadóztathatnak, ami nem törvénybe ütköző, illetve nem sérti az alaptörvényt.

Korábban több település is próbálkozott a termőterületek megadóztatásával, ám ezeket rendre megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az iparűzési adó teljes elengedésére tett javaslatot 2020-ra és 2021-re, a többi helyi adónem befagyasztása mellett.

Ha a kormány a kamarai javaslat mellett dönt, az önkormányzatoknak jelentős bevételkiesést okoz.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere például azoktól a vállalkozásoktól szedne be pluszadót, amelyek kevésbé érzékelik a járvány következményeit. Ilyen vállalkozás ugyanakkor elvétve működik.

A koronavírus-járvány a gazdatársadalmat sem kímélte, ezért az ő további megszorításuk több termelő megélhetését veszélyeztetné. A járvány megjelenésekor beszűkülő piacok, a szállítási nehézségek és a turizmus leállása ­óriási bevétel- és piacvesztést okozott az agrárium szinte összes szereplőjének.