Németország fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság korábbi ítélete ellen az Opál gázvezeték működtetésének feltételeit illetően – közölte a testület. Az Opál az Északi Áramlat gázvezeték – amely közvetlen összeköttetést biztosít Oroszország és Németország között a Balti-tengeren – nyugati részének egyik szárazföldi ága, Németország északkeleti részétől a keleti felén fut végig, egészen Csehországig, kikerülve Lengyelországot.
A keleti szomszéd tehát nem férhet hozzá az Opálon szállított energiahordozóhoz. A német hálózati szabályozó hatóság ugyanis 2009-ben úgy döntött, hogy a vezetéket mentesíti azon uniós irányelvnek való megfelelés alól, amely szerint harmadik félnek is biztosítani kell a hozzáférést, díj ellenében. Az Európai Bizottság erre rá is bólintott, azzal a kikötéssel, hogy a földgáz piacán erőfölénnyel rendelkező olyan szereplők, mint a Gazprom, az Opál kapacitásának legfeljebb felét tarthatják fenn maguknak. Ez alól kivételt jelenthet az az eset, amikor nagyon jelentős mennyiségű gázt átenged a piacnak.
Mivel kizárólag a Gazprom képes gázt szállítani a vezetéken és nem engedett át energiahordozót a piacnak, gyakorlatilag
az Opál kezdetben nem túl gazdaságos módon csak a kapacitása ötven százalékán üzemelt.
A német hatóság 2016-ban ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy hagyja jóvá a mentesítési feltétel megváltoztatását: így azon év októbere óta az Opált üzemeltető egyik konzorcium – amely közvetetten részben a Gazprom irányítása alatt áll – által kezelt gázmennyiségnek legalább a felét aukción kell értékesítenie.
Fotó: Clemens Bilan / MTI/EPA
Ez az újabb állapot azonban Varsó komolyabb felháborodását váltotta ki, hiszen így
Oroszország gyakorlatilag zöld jelzést kapott arra, hogy növelje a Nyugat-Európába irányuló szállításait más tranzitútvonalak megkerülésével.
Ezek egyike az annak idején szintén a bíróságnál jogorvoslatot kereső Ukrajnán, a másik pedig Lengyelországon keresztül vezet, az ott kiépített infrastruktúra így adott esetben kisebb kihasználtsággal üzemelhet, vagyis a tranzitországok eleshetnek a megszokott tranzitdíjbevételtől. Varsó a határozat megsemmisítését kérte a törvényszéktől azzal az indoklással, hogy annak jóváhagyásával a bizottság megsértette az energetika területén alkalmazandó energiabiztonsági és szolidaritási elveket. Az eljárásban Lengyelországot Lettország és Litvánia, a bizottságot pedig Németország támogatta beavatkozóként. A bíróság 2019. szeptember 10-én az indoklás elfogadásával megsemmisítette a határozatot.
