Emellett jellemzőek a webáruházakkal, internetes vásárlással összefüggő ügyek – ezeknél úgy tapasztalták, a hatósággal való együttműködésnek kiemelkedő jelentősége van. Szintén gyakran fordulnak elő a lábbelikkel kapcsolatos panaszok: leginkább a nem megalapozott szakvélemények okoztak problémát a vásárlóknak.
– A jótállási szabályok ez év januártól hatályos, átfogó megújításával a vásárlók hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket a kereskedőkkel szemben – jegyezte meg a helyettes államtitkár, kitérve arra is, hogy
csökkentek a testületek és a vállalkozások adminisztratív terhei, mivel az ügyeket cégkapun keresztül intézik, illetve a fogyasztónak is van lehetősége az ügyfélkapun keresztül eljárást kezdeményezni.
Keszthelyi Nikoletta hangsúlyozta: a minisztérium elkötelezett az alternatív vitarendezés, a békéltető testületi rendszer további szakmai fejlesztése mellett.
Harmadával többször keresték fel a GVH-t
Vastag dossziét gyűjtött a megoldott ügyekről a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is a pandémia idején, amikor 51 versenyfelügyeleti eljárást zártak le, amelyből 29 fogyasztóvédelemről, 14 összefonódás ellenőrzéséről szólt, négy-négy ügy tárgya pedig erőfölény, illetve versenykorlátozó megállapodás vizsgálata volt, miközben összesen 64 összefonódást hagytak jóvá. Gyorsjelentéseket vezet be a hivatal: az első, múlt heti közlés szerint 2020-ban 1441 panaszt és 108 bejelentést nyújtottak be állampolgárok és vállalkozások versenyhivatali vizsgálatra – ez az előző évhez képest több mint 33 százalékos növekedést jelent. Azt is jelezték, hogy a 2004–2019 közötti időszakban az Európai Unió tagállamai közül Magyarország a harmadik legtöbb kartell- és erőfölényes ügyet indította. Ezek közül az áremelkedéssel járó kartellek 2013 és 2018 közötti felszámolásával 150 milliárd forintnál több maradt a fogyasztók zsebében – ismertette a versenyhivatal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!