A lakossági pénzügyeket nem támadja a koronavírus

A magyar háztartások mind hiteleik, mind betéteik állományát növelték tavaly decemberben. A Magyar Nemzeti Bank a honlapján közzétett jelentésében azonban külön felhívja a figyelmet arra, hogy az adatok tükrözik a járványhelyzetet és az arra hozott kormányzati intézkedések, például a fizetési moratórium hatását is.

moratórium, bankhitel

Úgy voltak nettó hitelfelvevők – vagyis forintban több kölcsönt vettek fel, mint amennyit törlesztettek – és gyarapították a hitelállományukat a magyar háztartások az elmúlt esztendő utolsó hónapjában, hogy még nem voltak a piacon a fogyasztóbarát személyi kölcsönök és a lakásfelújításra igényelhető kedvezményes konstrukciók. A bővülés mértéke szezonálisan igazítva 103 milliárd forintot ért el. Igaz,

2020. december 31-ig még lehetőség volt az olcsó, felülről korlátos hiteldíj-mutatójú személyi kölcsönök felvételére, e konstrukció azonban – mint utólag be is bizonyosodott – nem volt túl népszerű a lakosság körében.

A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forinthitelek állománya az óév utolsó hónapjában 78,8 milliárd forinttal növekedett, míg a devizahitelek állománya lényegében nem változott, mindössze félmilliárd forinttal csökkent – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összefoglalójában.

Jelentős növekedés következett be egy év alatt a folyósított áruvásárlási és egyéb hitelek állományában

Már szinte nem is meglepő, hogy a látványos növekedés a babaváró hitelek állományában következett be, amely 2020. december végén megközelítette az 1065 milliárd forintot, szemben a tavaly novemberi mintegy 1022 milliárd és az egy évvel korábbi, 2019. decemberi 463,5 milliárd forinttal – derül ki a jegybank táblázataiból. A személyi hitelek esetében a tavaly előtti decemberi állomány 882 milliárd forintot tett ki, ami 2020 utolsó hónapjára 988 milliárd forintra gyarapodott. A gépjárművásárlási kölcsönöknél viszont egy év alatt csökkent az állomány, a 2019. decemberi 147 milliárd forintról megközelítőleg 140 milliárdra. Ugyanakkor jelentős ugrás következett be decembertől decemberig a folyósított áruvásárlási és egyéb hitelek körében: a tavalyelőtti 789 milliárdos állomány a tavalyi utolsó hónapra mintegy 1390 milliárd forintra hízott.

A veszélyhelyzet időszakában általános jelenség – nemcsak hazánkban, hanem a világ más országaiban is –, hogy az emberek a korábbiaknál jóval kevesebbet költenek, jellemzően elodázzák a kiadásaikat.

Ezt igazolják az MNB adatai is: a háztartások betétállománya tranzakciókból eredően, szezonálisan igazítva 175,8 milliárd forinttal, míg szezonális igazítás nélkül 344,4 milliárd forinttal növekedett tavaly decemberben. A szezonálisan nem igazított adatok szerint a forintbetétek esetében 285,7 milliárd forintos, míg a devizabetétek esetében 58,7 milliárd forintos nettó gyarapodás következett be.

Kamatok tekintetében 2020 decemberében a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója enyhén csökkent az előző hónaphoz képest, míg a személyi hiteleknél változatlan szinten maradt.