Naponta két és fél órával több időt töltött az átlagos felhasználó a vezetékes, és egy órával többet a mobil széles sávú hálózatokon 2020-ban, mint egy évvel korábban – a jelentős különbségről az Ericsson számolt be friss piaci jelentésében. A távközlési, hálózati berendezéseket gyártó svéd vállalat szakértői úgy látják, ez nem következhetett volna be, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek jelentős erőforrásokat a 4G- és az 5G-hálózatok fejlesztésébe, hiszen a széles sávú mobilnet biztosítása feltétele a felhasználás terjedésének.
Azonban mindezzel nem szabad megelégedni Börje Ekholm vezérigazgató szerint, aki a napokban a Financial Timesnak adott interjút – szúrta ki a Hwsw.hu.
A cégvezető a diszfunkcionális kifejezéssel illette az európai távközlési piacot, mert véleménye szerint a túlszabályozottság és a lassú, határozatlan politikai döntéshozatal jellemzi a szabályozási rendszert.
Emiatt például a rádióspektrumok kiosztása itt a leglassabb világszerte, miközben Ázsia és az Egyesült Államok jól halad e téren, ezért a hangzatos politikai szólamok ellenére lemaradhat a versenyben Európa. Jelezte: részben a véleménye szerint nem megfelelő szabályozás miatt nem túl vonzó befektetési terület az európai távközlési infrastruktúra.

Fotó: Reuters
Márpedig az 5G-technológia fejlesztése nemcsak a technológiai előnyök, hanem az éghajlatváltozás megfékezését célzó intézkedések között is szereppel bírhat – szól a jelentés –, hiszen az ötödik generációs mobilkommunikáció az elődeinél jóval hatékonyabban használja fel a villamos energiát. Az Ericsson meg is mérte az elmúlt néhány hónap során, hogy mennyivel hatékonyabbak az adatátvitel terén az 5G-bázisállomások. A Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint
az 5G adategységenként kilencven százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a 4G.
Emellett a mobilhálózatba kapcsolt intelligens eszközök, a dolgok internete (IoT), valamint a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások számos iparág zöldítéséhez járulhatnak hozzá.
Igaz, az Ericsson számításai rámutattak arra is, hogy a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős. Azonban a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkenéshez járulhat hozzá 2030-ig. Ezt úgy kell értelmezni, hogy
mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, az ott bevezetendő hatékonyabb megoldások már globális szinten jelentősebb mértékű karbonmegtakarításhoz vezethetnek.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!