Hosszas halogatás és több be nem tartott határidő után hozta nyilvánosságra a Cîțu-kormány Románia büdzsétervezetét, amely az Európai Bizottság által várt 3,8 százalékhoz képest 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az Agerpres hírügynökség első körös elemzése kissé optimistának nevezi a prognózist, amely szerint valamennyi ágazatban javuló gazdasági teljesítmény várható, így az év végére pótolható a koronavírus-járvány okozta visszaesés.
Az érvelés szerint a gazdasági növekedés motorja a belföldi kereslet lesz, elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás növelésével, amelynek dinamikája 6,5 százalékos lesz, azaz magasabb, mint a végső fogyasztásé, amelyet 3,5 százalékra becsülnek. A következő évekre vonatkozó tervek még ambiciózusabbak. A 2022–2024-es periódusban átlagosan 4,9 százalékos gazdasági bővülést vetítenek elő, 2023-ban pedig ötszázalékos csúcsot, miközben az Európai Unióban 4,1 százalékos, az eurózónában 4,2 százalékos átlagos növekedéssel számolnak.
Fotó: Baranyi Ildikó / MTI
Bennfentesek szerint a költségvetés tervezetének közvitára bocsátását mindenekelőtt az késleltette, hogy nehezen találták meg a bruttó hazai termék (GDP) hét százalékát nem meghaladó hiánycél elérésének módját. A román kormány az államháztartási hiányt 7,16 százalékára várja, amennyiben a bevételek 365 milliárd lejt (csaknem 47,5 milliárd forint), azaz a GDP 32,67 százalékát, a kiadások pedig a GDP 39,84 százalékát teszik ki. Az uniós módszertan alapján kiszámított deficit a 2021-es 8,23 százalékról 2,9 százalékra csökken 2024-re. A beruházásra fordított idei kiadásokat 61,4 milliárd lejre becsülik, ami a GDP körülbelül 5,5 százalékát jelenti, 2024-re ez az összeg mintegy 67,5 milliárd lej lesz, nagyobb részét, a GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget vissza nem térítendő európai alapokból készülnek fedezni. Az idei költségvetés tervezete 2,4 százalékos éves inflációs rátával számol.
Fotó: Veres Nándor / MTI
A minisztériumok közül a pénzügyi, az igazságügyi, a külügyi, a fejlesztési és
az egészségügyi minisztérium költségvetése lesz alacsonyabb 2021-ben, mint egy évvel korábban volt. Az utóbbi szaktárcát érintő 11 százalékos megvonás minimum meglepő a vírusjárvány tapasztalatainak tükrében.
A Román Hírszerző Szolgálatnak ugyanakkor 2,7 milliárd lej (mínusz 0,46 százalék) és 3,1 milliárd lejes hitelkeret (plusz 14,36 százalék) jut. Az olimpiai évben megnövekedett finanszírozási feladatok előtt álló ifjúsági és sportminisztérium ugyan 3,2 százalékkal nagyobb összegből, 543,1 millió lejből gazdálkodhat, de így is biztosan őrzi sereghajtó helyét a szaktárcák között.
