Bírság jár majd a kettős minőségért

A magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a hazai polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz vevők – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Cseresnyés Péter. Az innovációs tárca fogyasztóvédelmi és kereskedelempolitikai államtitkára átfogó képet adott az új szakmapolitikai stratégia mellett a pandémia hatósági tapasztalatairól, valamint a fogyasztókat erősítő szabályváltozásokról.

Cseresnyés Péter: Fotó: Havran Zoltán

A fogyasztók sikeres védelmének alapfeltétele a rugalmas alkalmazkodás a gazdasági folyamatokhoz és a fogyasztói szokások változásához. A szakterületi irányokat húsz évig kormányhatározatokban foglalt fogyasztóvédelmi politikák határozták meg. Idén a bürokrácia csökkentése, illetve a piaci folyamatok hatékonyabb követése érdekében úgy módosítottuk az ágazati törvényt, hogy a stratégiákat és feladatokat a fogyasztóvédelemért is felelős innovációs és technológiai miniszter hagyja jóvá a szakmai tervezés és irányítás alapvető dokumentumában, a szakmapolitikai programban – ismertette a Magyar Nemzettel Cseresnyés Péter.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fogyasztóvédelmi és kereskedelempolitikai államtitkára a március 15-i fogyasztóvédelmi világnapon nyilvánosságra hozott programról elmondta: az élelmiszerek és pénzügyi szolgáltatások kivételével a fogyasztóvédelem teljes körét felöleli, amelynek alapelvei öt-tíz, a végrehajtását célzó feladatok pedig egy-három évre szólnak.

– A családok védelme érdekében változatlanul fokozott figyelmet fordítunk a termékbiztonságra, a leginkább kiszolgáltatott fogyasztók, a gyermekek és idősek jogainak érvényesítésére – emelte ki. Az okoseszközök, az elektronikus kereskedelem térnyerése miatt kiemelt terület lett a fogyasztói társadalom digitális vonatkozásainak kezelése, továbbá a fenntartható és egészségtudatos vásárlói gondolkodás és magatartás, azaz a fogyasztói tudatosság erősítése.

Betiltott „antimaszk”

Az államtitkár a járványévről azt mondta, a fogyasztóvédők február vége óta dolgoznak a járványhelyzettel összefüggő feladatokon annak érdekében, hogy kiszűrjék a megtévesztő, káros gyakorlatokat. – Az elmúlt egy évben csaknem száz kézfertőtlenítő, egyéb fertőtlenítőszer laboratóriumi vizsgálata zajlott, és ellenőrizték a PCR-tesztek hatósági árának betartását. A fogyasztóvédők több mint 16 millió szájmaszk vámhatósági engedélyezésében működtek közre, és négymillió bizonytalan eredetű védőeszköz behozatalát tiltották meg – mondta az államtitkár.

Hozzáfűzte, hogy a szaktárca IT-laborja volt a legaktívabb az unióban a koronavírus megelőzésére vagy kezelésére ajánlott termékek online értékesítésének ellenőrzésében. – Összességében eredményesen vettük el a járványhelyzetben nyerészkedők kedvét a magyar embereket megkárosító trükköktől. Egyetlen példa: a védekezésre alkalmatlan, légáteresztő „antimaszkot” forgalmazó webshop a hatósági eljárás után elérhetetlenné vált – idézte fel, hangsúlyozva, hogy a többletvállalások miatt nem adták alább a hagyományos teendők ellátásában sem.

Cseresnyés Péter: Elfogadhatatlan a magyarok hátrányos megkülönböztetése
Fotó: Havran Zoltán

Az eljárások is eredményesek voltak: a hatóság összesen több mint egymilliárd forint bírságot szabott ki mintegy háromezer jogsértő vállalkozásra. Emellett tavaly is dobogós helyet értek el a veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe küldött riasztásokkal, akárcsak 2018-ban és 2019-ben. – A 169 magyar jelzés ezúttal harmadik helyet ért a nemzetközi rangsorban, de csak a sokkal nagyobb forgalmat bonyolító németek és britek előztek meg minket – jegyezte meg Cseresnyés Péter.

Kitért rá, hogy a pandémia miatt eljárásaikat az év túlnyomó részében ugyan csak írásban folytathatták le, zavartalanul működtek a 2020 január­jától új szabályok alapján felálló békéltető testületek is. A kamarák mellett lévő ingyenes vitarendezési fórumok több mint kétezer fogyasztón segítettek a céggel létrejött egyezségek elősegítésével vagy a vállalkozás által teljesített ajánlásaikkal – összegezte.

– Számunkra elfogadhatatlan a magyarok bármilyen területen megmutatkozó hátrányos megkülönböztetése – ezt már a nagy figyelemmel kísért kettős minőség kérdésében mondta, úgy folytatva, hogy fogyasztóként, ügyfélként is a nyugatabbra élő európai polgároknak kínáltakkal megegyező minőségű termékekre, szolgáltatásokra jogosult minden honfitársunk. Az ITM államtitkára felidézte, hogy Magyarország 2017-ben elsőként tette szóvá a nemzetközi fórumokon, hogy idehaza azonos márkanév alatt és csomagolásban gyakran gyengébb termékeket forgalmaznak a gyártók, mint akár a szomszédos Ausztriában. A V4-ek összehangolt fellépésének köszönhetően viszont a kettős minőség 2022 májusától tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcio­nálható, hazánk az elsők között, ellenszavazat nélkül ültette át a kapcsolódó uniós irányelvet tavaly decemberben.

Nem szélmalomharc

– Bár a szabályozás bő egy év múlva élesedik, az ITM akkreditált laboratóriuma már 420 termékminta vizsgálatán, összevetésén dolgozik. Az előzetes adatokból úgy tűnik, nem szélmalomharcot vívunk, a magyar vásárlók sajnos valóban kevésbé megfelelőt vehetnek le egy-egy árucikkből a hazai polcokról, mint a hazájukban látszatra azonos terméket választó német vagy olasz vevők – emelte ki Cseresnyés Péter. Mint mondta, elegendő felkészülési időt biztosítanak a gyártóknak és forgalmazóknak ahhoz, hogy jövő nyárig felülvizsgálják, módosítsák gyakorlatukat. Ha ezt nem teszik meg, komoly bírságokra számíthatnak.

– Hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től új időszámítást indítottunk a jótállási szabályokban. A több mint másfél évtizede változatlan rendelkezéseket a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgoztuk át – fogalmazott az államtitkár, emlékeztetve, hogy a január­tól hatályos előírások közé tartozik a termék árához igazodó, egy-két-három éves sávos jótállási idő, míg a korábbiak­nál világosabbak a javítási és cserehatáridők, illetve bevezették az elektronikus jótállási jegyet.

A fogyasztók jogait erősítő új előírások betartását már az év első napjától fokozottan ellenőrzik. A szakemberek tavaly a felkeresett üzletek 44 százalékánál találtak hiányosságot, míg a kisebb kereskedelmi egységekben a korábbi kötelezettségek teljesítése is problémásabb volt. – Arra számítunk, hogy az arány valamelyest romolhatott 2021-ben. A nagyobb forgalmat bonyolító áruházak az első tapasztalatok szerint ezzel együtt hitelesen tájékoztatnak az új szabályokról, ezeket megfelelően alkalmazzák is – közölte Cseresnyés Péter, hozzátéve, hogy a hatóság a gyakorlati jogkövetés támogatása érdekében egész évben fokozottan ellenőrzi a jótállási követelmények teljesítését.

Blokkolt honlapok

A termékbiztonságot is erősíti, hogy július közepétől vállalkozásbarát módon nő a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek aránya a nem biztonságos termékek körében. A szaktárca képviselője ismertette, hogy a hatóság csak akkor lép, ha a cég a felszólítás alapján nem maga intézkedik. – A piacfelügyelet elrendelheti a forgalomból való kivonást, a vásárlóktól történő visszahívást, vagy a kockázat súlyosságától függően bírságot is kiszabhat. Mivel egyre többen vásárolnak interneten, erősödik az online piacfelügyelet is, például a hatóságoknak a jövőben lehetőségük lesz a veszélyes terméket árusító honlap blokkolására – sorolta az intézkedéseket. Cseresnyés azt is hangsúlyozta, hogy a magyar fogyasztóvédelem az ITM irányításával egyre eredményesebb a magyar családok és a tisztességes vállalkozások védelmében. – Ezt a munkát folytatjuk az új szakmapolitikai programban rögzített menetrend szerint a következő időszakban is – jelezte a fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.