Célsávon belül maradhat az infláció

A várakozásoknak megfelelően nem változtatott kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa az alapkamat 0,6 százalékos szintjén és a kamatfolyóson sem módosított. Fontos üzenete van ugyanakkor Matolcsy György bejelentésének: a következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás a monetáris politika számára. Az árszínvonal alakulásában nyárig átmenti kiugrások is előfordulhatnak, ugyanakkor az idei évre szóló gazdasági növekedési kilátásokat feljebb srófolta az MNB.

Matolcsy György elnök és az MNB vezetői testülete sikeresnek ítéli meg az új eszközöket Fotó: MTI/Kovács Tamás

– A stabilitás és a támogató környezet fenntartása a következő időszakban is kiemelt célja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A kamatkondíciók változatlan szinten tartása is ezt erősíti – hangsúlyozta a keddi online sajtótájékoztatón a jegybank elnöke. Matolcsy György közölte: az MNB legfrissebb inflációs jelentésében 4–6 százalékos gazdasági bővülésre számít idén, ezzel visszatérhetünk a 2019. végi teljesítményhez. Az éves átlagos infláció szintjét ugyanakkor az eddigi előrejelzéseknél valamivel magasabban, 3,8-3,9 százalékon állapították meg.

Az elnök jelezte, hogy

a következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás, nyárig átmeneti kiugrások is előfordulhatnak, nagyrészt az üzemanyagok drágulása és az adóváltozások miatt. Majd az átmeneti hatások kifutásával az infláció az év második felében visszatér a jegybanki toleranciasávba.

Mint Matolcsy György nyomatékosította, az MNB továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb feladatának. A bizonytalan kilátások miatt figyelemmel kísérik a gazdaság újraindítását, és ha szükséges, készek megtenni a hatékony lépéseket annak érdekében, hogy időben semlegesítsék az inflációt erősítő hatásokat.

Matolcsy György elnök és az MNB vezetői testülete továbbra is az árstabilitás fenntartását tartja a legfontosabb feladatának
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A jegybank döntéshozói szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók azonban tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein.

A monetáris tanács szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot. A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások 27 százalékos szintje kiemelkedő, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal.

A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezően alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik – sorolta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Kandrács Csaba alelnök azt hangsúlyozta, hogy a járvány harmadik hullámának idején a pénzügyi rendszer minden szereplője stabilan működik, kiszolgálják az ügyfelek igényeit. A minősített fogyasztóbarát termékek iránt egyre nagyobba kereslet, áprilisban pedig zöldajánlást ad ki a jegybank a hitelintézeteknek.

Patai Mihály alelnök tájékoztatása szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá részeként az elmúlt 11 hónapban, harmincezer kis- és közepes vállalkozás 2000 milliárd forintnyi olcsó forráshoz jutott. A nagyobb vállalatoknak szóló kötvényprogramon keresztül az első negyedévben hét új kibocsátó 160 milliárd forintnyi forrást vont be a piacról, így 56-ra emelkedett a lehetőséggel élő társaságok száma.

Elemezők: egyelőre nincs új a nap alatt

Nem lepődtek meg a piaci elemzők a monetáris tanács keddi döntésein, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője úgy ítéli meg, hogy most nem a kamatdöntésre figyel a piac, hanem az inflációs jelentés sarokszámaira, ugyanis ezek határozhatják meg a következő időszakban a monetáris politikai lépéseket. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője pedig egyenesen úgy fogalmazott: a bejelentéseket egyértelműen az inflációs folyamatok uralják. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: az új előrejelzés 2021-re 4–6 százalékos növekedést valószínűsít, ez a széles sáv azonban azt is jelenti, hogy a prognózis kapcsán jelentős kockázatokat lát a jegybank. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy vélte, a fokozódó inflációs kockázatok miatt erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet.