– A stabilitás és a támogató környezet fenntartása a következő időszakban is kiemelt célja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). A kamatkondíciók változatlan szinten tartása is ezt erősíti – hangsúlyozta a keddi online sajtótájékoztatón a jegybank elnöke. Matolcsy György közölte: az MNB legfrissebb inflációs jelentésében 4–6 százalékos gazdasági bővülésre számít idén, ezzel visszatérhetünk a 2019. végi teljesítményhez. Az éves átlagos infláció szintjét ugyanakkor az eddigi előrejelzéseknél valamivel magasabban, 3,8-3,9 százalékon állapították meg.
Az elnök jelezte, hogy
a következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívás, nyárig átmeneti kiugrások is előfordulhatnak, nagyrészt az üzemanyagok drágulása és az adóváltozások miatt. Majd az átmeneti hatások kifutásával az infláció az év második felében visszatér a jegybanki toleranciasávba.
Mint Matolcsy György nyomatékosította, az MNB továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb feladatának. A bizonytalan kilátások miatt figyelemmel kísérik a gazdaság újraindítását, és ha szükséges, készek megtenni a hatékony lépéseket annak érdekében, hogy időben semlegesítsék az inflációt erősítő hatásokat.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A jegybank döntéshozói szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók azonban tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein.
A monetáris tanács szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot. A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások 27 százalékos szintje kiemelkedő, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal.
A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezően alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik – sorolta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.
Kandrács Csaba alelnök azt hangsúlyozta, hogy a járvány harmadik hullámának idején a pénzügyi rendszer minden szereplője stabilan működik, kiszolgálják az ügyfelek igényeit. A minősített fogyasztóbarát termékek iránt egyre nagyobba kereslet, áprilisban pedig zöldajánlást ad ki a jegybank a hitelintézeteknek.
Patai Mihály alelnök tájékoztatása szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá részeként az elmúlt 11 hónapban, harmincezer kis- és közepes vállalkozás 2000 milliárd forintnyi olcsó forráshoz jutott. A nagyobb vállalatoknak szóló kötvényprogramon keresztül az első negyedévben hét új kibocsátó 160 milliárd forintnyi forrást vont be a piacról, így 56-ra emelkedett a lehetőséggel élő társaságok száma.
Elemezők: egyelőre nincs új a nap alatt
Nem lepődtek meg a piaci elemzők a monetáris tanács keddi döntésein, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője úgy ítéli meg, hogy most nem a kamatdöntésre figyel a piac, hanem az inflációs jelentés sarokszámaira, ugyanis ezek határozhatják meg a következő időszakban a monetáris politikai lépéseket. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője pedig egyenesen úgy fogalmazott: a bejelentéseket egyértelműen az inflációs folyamatok uralják. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: az új előrejelzés 2021-re 4–6 százalékos növekedést valószínűsít, ez a széles sáv azonban azt is jelenti, hogy a prognózis kapcsán jelentős kockázatokat lát a jegybank. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy vélte, a fokozódó inflációs kockázatok miatt erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet.
