A járványhelyzet az exportra is kedvezőtlenül hatott: a tavaly tavaszi időszakban az ellátási nehézségek és a megtorpanó külső kereslet, illetve ennél is tartósabban pedig a turizmus visszaesése rontotta a számokat. Bár a turizmus helyreállása csak a korlátozások feloldása után kezdődhet el, és akkor is csak fokozatos lehet, a termékek exportja a tavalyinál kedvezőbben alakulhat, feltételezve a külső kereslet megfelelő alakulását.
Így az export idén 8,7, jövőre pedig 8,1 százalékkal növekedhet, míg az import bővülése rendre 7,8, illetve 7,0 százalék lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a külkereskedelmi egyenleg hatása 2021-ben és 2022-ben a növekedésre már pozitív lehet.
A munkaerőpiacon ebben az évben alacsony, de a korábbi években megszokottnál magasabb, 4,2 százalékos munkanélküliséggel számol a Századvég Gazdaságkutató Zrt. A munkanélküliség kapcsán jelentős kockázatot jelent, hogy meddig húzódnak el a korlátozó intézkedések, mikor eredményeznek ezek hosszan tartó elhúzódásuk esetén esetlegesen jelentősebb mértékű elbocsátásokat.
A beruházások magas volumene segítheti a foglalkoztatás visszatérését a korábbi magas szintre, így a munkanélküliség jövőre 3,6 százalékra csökkenhet.
Az inflációt ebben az évben nagyban befolyásolják a bázishatások: a tavaly tavaszi zárlatnál az olaj világpiaci ára jelentősen visszaesett, ami megjelent az üzemanyagárakban is. „Ez most az alacsony bázis miatt magasabb inflációt eredményez, azaz a pénzromlás üteme idén a várakozásaink szerint 3,5 százalék körül alakulhat, míg jövőre 3,2 százalék lehet” – áll az elemzésben. Az inflációt felfelé hajtja továbbá a gyengébb árfolyam, de kockázatot jelent az is, hogy ha a korlátozások miatt elérhetetlenné vált szolgáltatások ismét elérhetővé válnak, az áruk hogyan alakul: a csökkenő kínálat és az elmaradt bevételek várhatóan áremeléseket eredményeznek majd. Ugyanakkor a mérsékelt külső infláció lassítja az áremelkedést. A maginfláció által leírt alapinflációs folyamatok azonban továbbra is erősek, azaz a jegybanki döntéshozóknak figyelemmel kell követniük az adatok alakulását, és szükség esetén megtenni a szigorító lépéseket. A monetáris politika irányultsága ezeket figyelembe véve is laza maradhat az előrejelzési horizonton – összegzik az elemzők.
Fotó: Teknős Miklós
A költségvetési hiány ebben az évben is magas, de a tavalyinál alacsonyabb lehet, a GDP 7,1 százalékát teheti ki, majd jövőre 5,0 százalékra csökkenhet. Ez azt is jelenti, hogy a GDP-arányos államadósság a Századvég becslése szerint idén 81,4 százalékra emelkedik, majd jövőre 79,2 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság tavalyi emelkedése nyomán a vírushelyzet elmúltával a korábbinál alacsonyabb hiányra és gyorsabban csökkenő államadósságra lesz szükség.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!