A helyzeten a 2011-es fukusimai baleset változtatott, aminek nyomán a Merkel-kormány mégis a nukleáris termelés gyorsabb kivezetése mellett döntött.
Megtehette, mert az országnak megvan az anyagi háttere a párhuzamos infrastruktúrák és a dupla kapacitás fenntartásához, valamint a megújulók támogatásához. Ezt a luxust pedig még a fejlett országok közül sem sok engedheti meg magának Toldi Ottó szerint.
Azonban üdvös lenne, ha Németország és rajta keresztül az Európai Bizottság is megértené, hogy az uniós tagállamok jelentős része nincs ilyen helyzetben, ennek ellenére a cél mindenütt ugyanaz: az ellátásbiztonság ne csorbuljon úgy, hogy közben – akár atomenergiával, akár megújulóval – csökkenjen a karbonkibocsátás és a szolgáltatás is megfizethető maradjon.
Nyilvánvaló – zárja gondolatait Toldi Ottó –, hogy az atomstop az akkori Merkel-kormány rövid távú politikai túlélését szolgálta, feláldozva a gazdasági és a klímapolitikai racionalitást is. A szekértő szerint mindez hiába kerül sokba, sikertörténet is válhat belőle, de ettől még nem várható el a többi országtól, hogy ugyanezt a drága utat válassza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!