– A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) két kategóriában írt ki a megújuló energiatermelés ösztönzését célzó pályázatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérésének megfelelően – jelezte Horváth Péter János, a hivatal elnöke a hatóság pénteki közleményében, amelyet a távirati iroda tett közzé. Eszerint a 0,3–1 megawatt (MW) közötti teljesítménykategóriában évi 50 gigawattóra (GWh) mennyiség osztható ki maximum évi 200 millió forint támogatási összeggel. A nagyobb kategóriában 20 MW kapacitásig nyújtható be kérelem megújuló energiát hasznosító erőmű támogatására. A nagyobb teljesítménykategóriára pályázók részére évente 250 GWh megtermelt energia után adható összesen legfeljebb évi 250 millió forint támogatás. A projektek megvalósításának határideje változatlanul három év.
Horváth Péter János, a MEKH elnöke rámutatott:
a harmadik metártender keretében évi 450 millió forint új támogatás osztható ki maximum 300 GWh áramtermelésre.
A korábbi kötelező átvételi (KÁT) rendszert 2017. január 1-jén váltotta fel a metárrendszer, amelynek keretén belül 2017 és 2026 között összesen legfeljebb 45 milliárd forint éves, új támogatás osztható ki.
Fotó: Bach Máté
A szakember az első két metártender eredményeiről elmondta: az eddig támogatott beruházások segítségével évente 536 GWh villamosenergia-mennyiség előállítása valósulhat meg megújuló forrásból, amely évente 250 ezer háztartás teljes villamosenergia-igényét tudja fedezni. A legújabb pályázati kiírás révén pedig még tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás. A kedvező ajánlatoknak és az erős versenynek köszönhetően mindkét korábbi tender jelentős áresést hozott. A 2020-as metártenderen a korábbi hatósági árhoz viszonyítva 47 százalékos árcsökkenést sikerült átlagosan elérni, több pályázó már a piacon elérhető villamosenergia-árhoz hasonló árat kínált – tette hozzá Horváth Péter János.
Az elnök a közleményben felidézte:
a magyar energiastratégia alapja, hogy a hazai villamosenergia-termelés 2030-ra az atomenergiára és megújuló energiatermelésre – elsősorban naperőművekre – alapozva kilencven százalékban szén-dioxid-mentes legyen.
A megújulók területén Magyarországon gyors ütemű fejlődés látható, hiszen az összes napelem-kapacitás mára elérte a 2000 MW-ot, és szinte az egész országban folyamatosan épülnek az új naperőművek. Horváth Péter János kifejtette, hogy a megújulók lendületes térnyerése a szabályozói oldalt is kihívások elé állítja, hiszen a naperőművek termelését biztonságosan kell integrálni a meglévő hálózatba. Az ellátásbiztonság érdekében továbbra sem nélkülözhetők a hagyományos technológiák, és ügyelni kell a megújuló és a hagyományos erőművi kapacitások reális összhangjának kiépítésére és fenntartására – fűzte hozzá az elnök.
