Újabb csúcsot döntött az e-kereskedelem márciusban

A járvány miatti korlátozások hatása érezhető a harmadik havi kiskereskedelmi adatokon.

Internetes vásárlás Forrás: PEXELS

A március 8-tól hatályos, kiskereskedelmet is érintő újabb korlátozások hatásának és a tavaly kezdődő járvány miatti bázishatás eredményeként márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 1,5, naptárhatástól megtisztítva két százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. Márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben két százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékkal csökkent, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,1 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz képest. 2021. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,2 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 13 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene ugyanakkor 62 százalékkal bővült, amellyel 140 milliárd forintos rekordforgalmat ért el, így márciusban ismét rekordot döntött az online kiskereskedelem.

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon – hangsúlyozza a friss adatokkal kapcsolatban közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tavalyi áprilisi 114 milliárdos csúcsot novemberben 137 milliárddal adta át a múltnak az e-kereskedelem. Idén márciusban a megelőző évhez képest 62 százalékos növekedést produkálva már mintegy 140 milliárd forintot tett ki az online forgalom – emelte ki Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon
Fotó: Pixabay

A Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett, márciusra vonatkozó adatsora másfél-két százalékos mérséklődést mutat a kiskereskedelem teljesítményében. A hónap nagyobbik részében, bő három héten át, a veszélyhelyzeti rendelkezések alapján zárva tartottak a nem napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek. A kismértékű csökkenés elsősorban ennek tudható be, hiszen a bázisul szolgáló tavaly márciusban nemcsak az élelmiszerboltok, drogériák és patikák fogadhattak vásárlókat. Az elektronikus kereskedelem újbóli felfutásának fő oka szintén ez lehet, de a kedvező tapasztalatok alapján sokan a továbbiakban is kitarthatnak a kényelmes és biztonságos házhoz szállítás mellett – értékelt Cseresnyés Péter.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt tevékenységük átmeneti felfüggesztésére kényszerült vállalkozások talpon maradását ágazati bértámogatással segíti a kormány. A munkahelyek megtartását szolgáló lehetőséggel idén március–áprilisban a kiskereskedelmi cégek is élhettek. A támogatást közel harmicezer munkavállaló után, több mint milliárd forint értékben kapták meg a szektor szereplői. A legtöbb kiskereskedelmi állás megőrzéséhez a ruházati üzletekben dolgozók munkabére mintegy kétharmadának átvállalásával járult hozzá a program.

Cseresnyés Péter hozzátette, hogy a boltok, áruházak, bevásárlóközpontok április eleji újranyitásával minden bizonnyal valamelyest megélénkül a kiskereskedelmi forgalom. A tartós megoldást azonban ezen a téren is az jelenti, ha minél többen regisztrálnak a vakcinára és felveszik az oltást.

Az így kialakuló védettség a gazdaság újraindításának alapja, feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek elkezdjék pótolni egy esztendeje tudatosan visszafogott fogyasztásukat. Kedvező jelnek nevezte, hogy 12 hónapos csökkenés után márciusban nőtt az üzemanyag-értékesítés, több mint két százalékkal költöttünk többet a benzinkutakon.

Az újraindulással állhat növekedési pályára a kiskereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom éves alapú csökkenésében több tényező szerepet játszhatott: a korlátozó intézkedések, a koronavírus harmadik hulláma miatti félelem, a háztartások anyagi helyzetének alakulása, illetve a jövőtől való félelmük és így az óvatossági megtakarítás – fogalmazott a kiskereskedelem márciusi adatai kapcsán Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezető elemzője elmondta: a kiskereskedelmi forgalom ismételt növekedési pályára állásában szerepe lehet a boltok korai bezárása feloldásának és a kijárási tilalom kitolásának, hosszabb távon pedig a gazdaság újraindulásának, ami javíthatja a háztartások jövedelmi helyzetét, illetve oldhatja az óvatossági motívumukat. Ugyanakkor az infláció esetleges növekedése kockázatot jelent, hiszen az csökkentheti a reálbérek szintjét.