Változik a kriptodeviza-ügyletek adózása

Eddig máshová nem sorolható egyéb jövedelemnek minősült a kriptodevizákkal elért nyereség, és ennek megfelelően adózott. Most a tőkepiaci termékeknél megszokott, egyúttal a személyi jövedelemadó szintjével megegyező 15 százalékos adóráta lép életbe.

Kriptovaluta és papírpénz találkozása Forrás: Pexels

Megjelenésük óta komoly kérdés, hogy hová sorolják a kriptodevizákat, milyen szabályozás vonatkozzon rájuk, és hogyan adózzanak. Mivel a gyűjtőnevükkel ellentétben klasszikus pénzfunkciót nem töltenek be, ezért a szabályozás is más irányba mozdult. A gyakorlatban leginkább a befektetési, tőkepiaci termékekhez hasonlítanak, mivel szinte minden piaci résztvevő áremelkedésre játszva veszi meg őket. Ennek megfelelően az adózási szabályok is egyre több országban egyeznek meg a tőkepiaci termékekével.

Devizának hívják, de befektetési, tőkepiaci termékekhez hasonlítanak
Fotó: Pexels

Ez most már nálunk is így van, ugyanis módosul a szabályozás: a kriptodevizákon elért árfolyamnyereség ezután nem máshová nem sorolt jövedelemként adózik, amikor is a 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett még a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kellett fizetni, hanem az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél megszokott 15 százalék lesz az adószint. Ez jelentős csökkenés, ráadásul most amnesztia is van: az előző öt évben nem adózott kriptódeviza-ügyletek után most 15 százalék befizetésével le lehet tudni a kötelezettséget.

Az adózás önbevallás alapján zajlik, miután a kriptodeviza ügyletek a blokklánc technológiának köszönhetően névtelenül zajlanak, így azokat a bankok vagy a befektetési szolgáltatók nem tudják jelenteni. Ezzel szemben sok esetben mégis a pénzügyi intézmények érdeklődésének középpontjába kerülhetnek a kriptodevizás ügyletek, ugyanis az Európai Unió kiterjesztette a pénzmosásra vonatkozó szabályokat a kriptodevizákra. Így amikor feltételezhető, hogy ilyen ügyletből származik pénz, ugyanolyan alaposan megvizsgálják, mintha például valaki nagy összegű készpénzt fizet be. A konkrét esetek: ha valaki kriptodeviza tőzsdéről utal pénzt a számlájára, vagy ha például online átváltást végző szolgáltatóknál vált valaki kriptodevizát jegybanki devizára, akkor a szolgáltató már vizsgálhatja az ügyletet pénzmosás gyanújával, esetleg érdeklődhet a kriptodeviza eredetéről.

Az ügyletek adózása így egyszerűbb és főleg sokkal olcsóbb lett, és a kriptodeviza-bányászattal előállított, vagyis azért kapott kriptodevizára is ez a szabályozás vonatkozik. A nyereség be nem vallása és az adófizetés elmulasztása ugyanakkor most már kiderülhet azáltal, hogy az európai uniós intézmények odafigyelnek a kriptodevizás ügyletekre.