Akár a főnök is lehet a hekker

Sajátos kiberbűnözési technika a „megszemélyesítési” módszerrel elkövetett hekkertámadás. A módszer azért veszélyes, mert ismert kolléga, ügyfél vagy akár éppen a cég felső vezetői nevében küldött, megtévesztő e-mailekre épít, amelyeket a címzett munkahelyi feladatként. utasításként értelmezhet, és szó nélkül végre is hajt.

Világszerte rengeteg kárt okoznak a kiberbűnözők, hackerek Forrás: 123RF

NEM KÖNNYŰ FELISMERNI A MÓDSZERT

Az első és legfontosabb, hogy tanuljuk meg felismerni a megszemélyesítés technikáját használó hamis üzeneteket.

Sok bűnöző a sürgősség és a félelem érzetét próbálja kiváltani, ami arra készteti az áldozatot, hogy gondolkodás nélkül elvégezze a kért feladatot.

A bűnözők kívánsága sokszor tartalmaz valami szokatlant és gyanúsat. Hivatkozhatnak például olyan szerződésekre vagy tranzakciókra, amelyekről még nem hallottunk vagy olyan ügyfelekre, akiket nem ismerünk. A kiberbűnözők általában nagyon rövid határidőt adnak a szükséges feladat elvégzésére, és arra kérnek, kezeljük bizalmasan az adott utasítást. Sőt a hamis üzenetek – hasonlóan a banki adathalász levelekhez – gyakran tartalmaznak nyelvtani hibákat, és sokszor hibásan alkalmazzák a vállalat arculatára vonatkozó jellemzőket is. Jóllehet az üzenetek végére gyakran odabiggyesztik a levelet küldő alkalmazott hivatalos fényképét vagy aláírását is, ám mindezek ellenére, ha az üzenetben szereplő kérést furcsának találjuk, legyünk gyanakvóak.

az üzenetek végére gyakran odabiggyesztik a levelet küldő alkalmazott hivatalos fényképét vagy aláírását is
Fotó: Reuters

Egy angol energetikai cég vezérigazgatója 2019 tavaszán például 220 ezer eurót utalt át egy ismeretlen magyar beszállító számlájára, ahol a megtévesztésben a vállalat németországi vezetőjének hangját utánozták sikerrel. Az akcentus, a hanglejtése, a beszéd sebessége is tökéletes volt. A mintegy 72 millió forintnak megfelelő összeget a csalók a magyar számláról azonnal továbbutalták egy mexikói számlaszámra.

HASZNOS LEHETA MEGFONTOLTSÁG

Soha ne hozzunk anélkül döntést, hogy ne mérlegelnénk néhány extra másodpercig, vajon az adott üzenetnek ­van-e értelme – szól a következő jó tanács.

Ha valami eltér a vállalat hagyományos üzleti folyamataitól, tekintsük ezt figyelmeztető jelnek, ellenőriztessük az esetleges kéréseket más kollégákkal is.

Ahogyan az is feltűnő lehet, ha üzleti e-mailt kapunk egy személyes fiókból. Még akkor is, ha az e-mail-cím látszólag olyan személyhez tartozik, akit ismerünk. Inkább az illető hivatalos ­e-mail-címére válaszoljunk. Miközben ne feledjük azt sem, hogy a hekkerek olyan e-mail-címet is használhatnak, amely első látásra hivatalos vállalati címnek tűnhet, de a domain neve tartalmaz kisebb eltéréseket. Gyakran kicserélnek egy betűt egy arra hasonlítóval, például az „m” helyett „rn”-t használnak. A legbiztosabb megoldás mindezek után az lehet, ha ellenőrizzük az illetőt egy másik kommunikációs csatornán keresztül: telefonon, Viberen vagy valamely alkalmazáson keresztül, netán személyesen. Már csak azért is, mert nem az e-mail az egyetlen kommunikációs csatorna, amelyet a hekkerek a megszemélyesítéshez használhatnak. Olyan népszerű üzenetkezelő alkalmazásokon keresztül is kapcsolatba léphetnek velünk, mint pél­dául a WhatsApp.

Végül, de nem utolsósorban „külső” címkék segítségével is megjelölhetjük azokat az e-maileket, amelyek a vállalati domainen kívülről érkeznek. Ezek a címkék figyelmeztetik a címzetteket, ha egy adott levél nem a szervezeten belülről származik, és segíthetnek azonosítani azokat az e-maileket, amelyek a domaint próbálják meg hamisítani.