Lassult a keresetek növekedési üteme áprilishoz képest, ugyanakkor
a nyolc százalék feletti bővülés továbbra is dinamikusnak tekinthető
– értékelte a Magyar Nemzetnek a pénteken közzétett, májusi átlagkeresetekről szóló statisztikai jelentést Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője.
A Központi Statisztikai Hivatal azt közölte:
májusban 8,2 százalékkal nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest.
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 431 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 287 000 forint volt.
Molnár Dániel kifejtette: az előző hónapokhoz hasonlóan májusban is
a költségvetési szférában emelkedett gyorsabb ütemben az átlagkereset, amelyben az állami bérrendezések játszottak szerepet.
Rámutatott: a versenyszférában ennél lassabb ütemben nőttek csak a bérek. Kedvező folyamat ugyanakkor, hogy májusban tovább
emelkedett az alkalmazottak száma a vállalkozások körében,
amely a gazdaság újraindításához köthető.
– A létszám ugyan itt még nem érte el a 2019-es szintjét, attól nagyságrendileg két százalékkal még elmarad, azonban az újraindulás folytatódásával és a turizmus ágazat fokozatos helyreállásával erre várhatóan már a nyári hónapokban sor kerülhet – állapította meg a Századvég szakértője.
Várakozásai szerint arra számíthatunk, hogy
a béremelkedési ütem jelenlegi szintje az év végéig fennmaradhat,
sőt, a munkaerőhiány, valamint a gazdaság újraindulása függvényében akár még tovább is gyorsulhat.
A jövő évi bérfolyamatokkal kapcsolatban kulcskérdés lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének a mértéke. – Itt a vállalkozások számára a minél korábbi bejelentés lenne a kedvező, hogy azt bele tudják kalkulálni üzleti terveikbe – fogalmazott Molnár Dániel.
Ideiglenes lassulás
A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása könnyen átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetétel-hatás kifutásával – így értékelték a legfrissebb adatokat az elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint egymással ellentétes tényezők befolyásolják a fizetéseket: a gazdaság újraindulása miatti munkaerőhiány béremelési nyomást eredményezhet, a gyorsuló infláció viszont laposabbá tette a reálbérindex görbéjét. Lapunknak jelezte: ha a napokban belengetett 200 ezer forintos szintre emelkedik fokozatosan a minimálbér, az újabb lökést adhat a bérdinamikának. Ha pedig az infláció visszatér a 3 százalékos szint közelébe a következő év közepén, akkor a reálbérindex ismét a pandémia előtti 7 százalék körüli szintre kapaszkodhat vissza.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a lassulás ellenére továbbra is jelentős mértékű maradt az átlagkeresetek növekedése Magyarországon. – A munkaerőhiány béreket emelő hatását vélhetően majd csak a júniusi adatokban látjuk viszont. Az átlagbérnél alacsonyabb keresetűek tömeges újrafoglalkoztatása a nemzetgazdasági átlagbért is lefelé módosítja, ez is szerepet játszhatott a bérdinamika májusi lassulásában – vélekedett, megjegyezve, hogy rövid távon további enyhe mérséklődést következhet a bérdinamikában. Virovácz Péter az egészét tekintve továbbra is 9 százalék körüli átlagos bérnövekedésre számít.
