időjárás 2°C Natália 2022. december 9.
logo

Évtizedes lemaradás okozta a magyar málna vesztét

Nagy Kristóf
2021.08.29. 07:20 2021.08.29. 08:30
Évtizedes lemaradás okozta a magyar málna vesztét

Gyakorlatilag megszűnt Magyarországon az ipart is kiszolgáló málnatermesztés. A gyümölcs továbbra is beszerezhető a termelőktől és a helyi piacokon, de a fogyasztók és a feldolgozók szükséglete már csak importból fedezhető. A málna intő jel: az évtizedekig elmaradó fejlesztések miatt megmaradt a jelentős élőmunkaigény, amelynek költsége sokszorosára nőtt az elmúlt években. Ezzel a korszerűtlen ültetvényeken lehetetlenné vált a nyereséges málnatermesztés, míg a klímaváltozás tovább rontja a kilátásokat.

Gyakorlatilag megszűnt Magyarországon a málnatermesztés, pedig a rendszerváltást követő években nemcsak a hazai feldolgozóipart látta el a belföldi termés, hanem jelentős mennyiség jutott exportra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1990-es években a 18-20 ezer tonnát is elérte az ország málnatermése. Ezzel szemben tavaly már csak alig több mint négyszáz tonna málnát szedtek a termelők. 

A gyümölcs termőterülete ma már a kétszáz hektárt sem éri el.

A magyar málnatermesztés kivérzésének legfőbb oka a munkaerő hiánya, de összességében a világban zajló jelentős változások nullázták le a nagyüzemi belföldi termelést. Nem a málna az első eset: az itthon termesztett egres már korábban eltűnt. A málna- és egrestermesztés a kertészeten belül úgynevezett munkaerő-igényes ágazatnak minősül. Ez azt jelenti, hogy jelentős élőmunkára van szükség. Ennek oka, hogy 

a málna érésekor az ültetvényekről átlagosan kétnaponta le kell szedni az érett szemeket, ellenkező esetben – megfelelő hűtés és tárolás nélkül – pár napon belül tönkremennek. A folyamatos szedés fenntartása érdekében pedig elengedhetetlen a jellemzően alacsony keresetért, sokszor feketén foglalkoztatott munkaerő. A belföldi munkaerőszűke miatt régóta elterjedt gyakorlat a szezonmunkások toborzása a környező országokból.

Az elmúlt években idehaza és globálisan is meredeken emelkedni kezdett a munkaerő költsége. A munkaerőhiány megjelenése és súlyosbodása rákényszerítette a magasabb bérekre és a korrektebb foglalkoztatásra az olyan ágazatokat is, mint a mezőgazdaság. Ha a gazdálkodó nem kínál az évtizedekig jellemző legalacsonyabb bérszintnél magasabb keresetet, akkor a munkavállaló más ágazatot választ, ahol könnyen el tud helyezkedni. 

A magyar málna vesztét tehát elsősorban a munkaerő értékének növekedése okozta, ami a fejlett országok mindegyikében jellemzővé vált a 2008-as világválság és a kilábalás hosszabb távú következményeként.

A nagyszámú szezonális munkaerőt foglalkoztató ágazatokban a gazdák jelentős része az elmúlt években nem készült fel arra, hogy szinte lehetetlenné válik az idénymunkások toborzása, így a technológiai fejlesztések sem a munkaerő kiváltását célozták. Sokaknak esélyük sem volt a fejlesztésre, mivel a rendszerváltást követően a kertészeti ágazatnak évtizedekig nem voltak olyan forrásai, amelyek az ültetvények korszerűsítését vagy az eszközbeszerzést támogatták volna. A munkaerőhiány lélegeztetőgépre kényszerítette egyebek mellett a hazai csemegeuborka-termesztést is.

Komoly veszélyt jelent továbbá a klímaváltozás. A szélsőséges hazai időjárás nemcsak a gyümölcsösökben pusztít, de az európai összevetésben meghatározó zöldborsó- és csemegekukorica-termesztést is veszélyezteti.

A zöldborsó rendkívül érzékeny az időjárásra, a rövid betakarítási időszak pedig megnehezíti a munkaerő toborzását. Itt és több más ágazatban, például a szintén zsugorodó hazai fokhagymatermesztésben is gondot okoz, hogy a felvásárlási árak évek, sőt évtizedek óta nem emelkedtek. Emellett hiányzik a termelői összefogás, így a gazdák kiszolgáltatottak a jellem­zően külföldi tulajdonú feldolgozóiparnak, amelynek vannak terményszárítói, raktárai, hűtői, csomagolói. Sok ágazat, pél­dául a vöröshagyma-termesztés pedig a fogyasztói igények átalakulásával veszi fel nehezen a versenyt.

A rendkívül kedvezőtlen folyamatot az új, korszerű ültetvények telepítése és az automatizáció állíthatja meg. Ehhez azonban jelentős forrásokra és a kereskedelemmel szembeni érdekérvényesítő képesség növelésére van szükség, vagyis az összefogás egyre elengedhetetlenebbnek bizonyul.

Borítókép: 123RF

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.