Eddig úgy tűnt, az eurózóna inflációját semmi nem tudja a jegybanki célig emelni, de csodák nincsenek: ha egyszer rohamosan drágulnak a nyersanyagok, és egyes termékekből hiány van, előbb-utóbb ez megjelenik a fogyasztói árakban is. Ez most már jól látszik, miután augusztusban három százalék körül alakult a zóna inflációs szintje.
Németországban a pénzromlás átlagos üteme, azaz az infláció 3,4 százalék, ami 2008 óta a legmagasabb érték, ráadásul a következő hónapokban öt százalékra is emelkedhet. Németország különösen érzékeny az inflációra, és régóta nem ért egyet az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájával, amely még mindig ugyanolyan, mint a járvány kezdetekor jelentkező válságban volt. Az EKB, akárcsak a másik óriás jegybank, az amerikai Fed, eddig nem akart változtatni a válságkezelő programon, pedig válságról már rég nincs szó, mindenhol dinamikus a gazdasági növekedés, a rég nem látott infláció pedig kifejezetten monetáris szigorítást indokolna.
Az EKB következő kamatdöntő ülése szeptember 9-én lesz, ahol már vélhetően nagy nyomás nehezedik majd a tagállamok részéről – akiket jegybankelnökeik képviselnek a kormányzó tanácsban –, hogy kezdjék meg legalább a kötvényvásárlási program kivezetését, de vélhetően lesz, aki már a kamatemelést is szükségesnek tartja.
Miközben az EKB közgazdászai, hasonlóan amerikai kollégáikhoz, azzal érvelnek, hogy ezek az inflációs hatások átmenetiek és maguktól is megszűnnek, a kormányzótanács egyes tagjai már az előző ülésen is úgy gondolták – az ülésről készült jegyzőkönyv szerint –, hogy az intézmény alábecsüli a jelenlegi inflációs folyamatok kockázatait. A francia jegybankelnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy az EKB-nak már figyelembe kell vennie az erőteljes gazdasági kilábalást, amikor döntést hoznak arról, mi legyen az eddigi válságkezelő programmal, meddig indokolt azt fenntartani. A finn jegybankelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, igaz, még a múlt héten, a mostani adatok ismerete nélkül, hogy óvatosnak kell lenni a válságkezelő program kivezetésével.
Az EKB korábban úgy becsülte, hogy idén 1,9 százalékon tetőzik majd az infláció, majd jövőre visszatér 1,5 százalékra, vagyis alacsonyabb lenne az optimálisnál. A mostani adatok után valószínűleg alaposan megváltoznak a jegybanki becslések.
