A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntő ülése után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az infláció tartósan magas marad, öt százalék fölött lesz, és csak a jövő év folyamán tér vissza a jegybank által elfogadhatónak tartott sávba.
Az MNB addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg az infláció fenntarthatóan nem kerül a háromszázalékos célszint közelébe.
Az inflációs kockázatok egyelőre továbbra is felfelé mutatnak.
A gazdaság mindeközben jól áll a kilábalás tekintetében, a GDP elérte a járvány előtti szintet, az idei évben 6,5 százalékos lesz a növekedés, és jövőre is reális lehet öt-hat százalékos mérték. A nyári hónapokban az infláció megugrását lehetett észlelni, a jelenlegi kilátások szerint újra emelkedni fog, meghaladja az öt százalékot, és év vége előtt egy újabb inflációs csúcs jelenik meg, 5,5-6 százalék körül. A maginfláció is emelkedik: négy százalék körüli érték várható a következő hónapokban.
Ami az infláció tényezőit illeti: a szolgáltató szektorban az újraindulás hozott egy hirtelen áremelkedést, átárazódást, majd négy százalékon stabilizálódott a szektor áremelkedése. Az iparcikkeknél a termelési költségek emelkedése okoz tartós áremelkedési nyomást.
A monetáris tanács több eszközzel is folytatja a monetáris szigorítást: mindenekelőtt az alapkamat és a kamatfolyosó egyaránt 15 bázisponttal emelkedik a mostani döntés szerint, és ez Virág Barnabás szerint a következő hónapokban is irányadó, vagyis
kisebb lépésközzel zajlik tovább az eddigiekhez képest.
A második lépés: a jegybank kivezeti a forintlikviditást nyújtó swap eszközt, harmadik lépésként pedig újabb tízmilliárd forinttal, ötvenről negyvenmilliárdra csökkenti a heti állampapír-vásárlás mértékét. Továbbra is fontos a jegybanknak az állampapírpiac stabilitása, ennek megfelelően lép, így a program rugalmas: lehet, hogy a heti negyvenmilliárdnál valamivel kevesebb vagy több is lehet a pontos összeg. A program kivezetése fokozatos lépésekkel történik.
Regős Gábor, a Századvég gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletág vezetője a döntést kommentálva elmondta, hogy a jegybank mai döntése a várakozásokhoz képest felemásan alakult: a kamatemelés a vártnál kisebb mértékű lett, azaz itt kevésbé szigorított a jegybank. Arra is számítani lehetett, hogy az állampapír-vásárlási program mértéke tovább lassul, az azonban egy váratlan szigorítás, hogy a forintlikviditást nyújtó swap eszközt kivezetik. Összességében a piac először gyengülő forinttal reagált a döntésre, amelyet a kisebb kamatemelés magyaráz, hiszen ekkor a másik két szigorító lépés még nem volt ismert. Fontos üzenet a piacnak, hogy lesznek további szigorítások és havi szintű szigorítások lesznek, ez alapján arra számítunk, hogy a következő hónapokban is 15 bázispontos kamatemelés következik be. Ez az üzenet elősegítheti a forint árfolyamának stabilizálását, a piac megnyugtatását.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció a jövő év elején bázishatások miatt már gyorsan mérséklődhetne, azonban a minimálbér jelentős emelése mellett az szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1000-1100 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is.
