Kettősség jellemzi a magyarországi tejágazatot. A hazai tejtermelés alapja a tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból jól kézben tartott tehénállomány. A tejhozamok európai uniós összehasonlításban magasak, a tej beltartalmi paraméterei azonban gyengébbek. A tejtermelés technológiai háttere ugyanakkor az elmúlt években számottevően megújult, a tejelő tehenek életteljesítménye viszont továbbra is igen alacsony – összegezte az ágazat helyzetét az OTP Agrár.
A jövőben tovább segíthetik az alapanyag-termelés versenyképességét az innovatív tartási és takarmányozási technológiákat támogató beruházások és az energiahatékonyság növelése. A tejágazatban olyan újszerű termelési eljárások kifejlesztésére van szükség, amelyekkel a fajlagos jövedelemtartalom – és nem az egyoldalú fajlagos hozam –, számottevően növelhető a környezet károsodása nélkül.
Komolyabb beavatkozásra van szükség ugyanakkor a hazai tejfeldolgozásban, amelyet kiemelten fejlesztendő területként kell kezelni. Magyarországon a tejfeldolgozás a legkevésbé jövedelmező élelmiszeripari szakágazatok egyike. Exportképessége, munkatermelékenysége, technológiai színvonala, innovációs készsége nemzetközi összevetésben gyenge.
A hazai piac méretéhez képest viszonylag nagyszámú, jelentős kapacitással rendelkező tejfeldolgozó működik. A gyártókapacitások kihasználtsága alacsony, különösen a pasztőröző, valamint a tej- és tejszíngyártóké. Az idehaza előállított tejtermékek jelentős része tömegtermék, nagy részben saját márkás.
A feldolgozók közül kevesen képesek a réspiaci igények kielégítésére, a nagyobb hozzáadott értékre. A legnagyobb nyolc vállalkozás termelése lefedi a feldolgozás több mint háromnegyedét.
A jelenlegi támogatási rendszerben azonban ezek a máshol kicsinek vagy közepesnek, Magyarországon viszont nagynak számító, nagyvállalatnak minősülő tejfeldolgozók a tevékenységük fejlesztéséhez nem részesülhettek az uniós forrásból finanszírozott beruházási támogatásból.
A magyar tejfeldolgozásban komoly termékfejlesztésre lenne szükség, például versenyképes hazai joghurtok és a sajtok gyártása segíthetné a belföldi piac visszahódítását. A nagyobb üzemeknél a hazai tömegszükséglet kielégítését érdemes megcélozni. A kisebb tejfeldolgozók esetében támogatandó a helyi igényeket kielégítő tejtermékek gyártása, beleértve a kézműves termékeket.
Összességében káros, hogy a magyar tejgazdaság az elmúlt három évtizedben elveszítette belső piaca csaknem negyedét. Ráadásul ezt a belső piacot is az indokoltnál nagyobb – és növekvő – arányban fedik le az importtermékek. A hazai import mennyiségi szerkezetében elsődlegesen a magasan vagy magasabban feldolgozott termékek szerepelnek, ellentétben az exportunkkal.
Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka
