Milyen hatások vezették az egekbe a hazai üzemanyagárakat és valóban akkora terhet jelent-e a mai pénztárcáknak a drágulás, mint például egy évtizeddel ezelőtt, vagy éppen a taxisblokád idején? Még négy napig annyit kérnek el a benzinkutak üzemeltetői, amennyit csak szeretnének, aztán november 15-től életbe lép az árplafon. A folyamatok hátteréről Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Felidézte: az energiapiaci áremelkedés elsődleges kiváltó oka, hogy a járványhelyzet mérséklődésével elinduló helyreállítás olyan ütemben növelte meg a gazdasági aktivitást és így a nyersanyagigényeket, amivel a kínálati oldal nem volt képes lépést tartani. A nehézség az olajpiacon is markánsan érezteti hatását: a közelmúltban a nagy olajkitermelő országok azokat a mennyiségeket sem voltak képesek leszállítani, amelyekről előzetesen megállapodtak. Például a benchmarknak számító Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára az év eleji 50 dolláros szintről napjainkra hetven százalékkal, 85 dollárra emelkedett.
A kedvezőtlen folyamatok az üzemanyagárakba is begyűrűztek, így a háztartásoknak és vállalatoknak valamennyi országban markáns áremelkedéssel kellett szembesülniük. Míg például Magyarországon az év elején átlagosan 366 forintot kellett fizetni egy liter benzinért, az ár mára 506 forintra nőtt.