Az olajpiaci volatilitás időről időre problémát okoz a gazdasági szereplőknek: hazánkban például – a jelenlegi mellett – két emlékezetes időszakot is érdemes kiemelni Hortay Olivér szerint:
- az 1990-es évek áremelkedését, ami a taxisblokádhoz vezetett,
- illetve a 2008-as gazdasági válságot követő időszakot.
Az előbbi esetben a problémát az okozta, hogy a szabályozó a hazai üzemanyagpiacot egyetlen lépésben kívánta liberalizálni, ami egy azonnali, 65 százalékos áremelkedést eredményezett volna. A társadalmi elégedetlenség hatására azonban a hatóságok megváltoztatták eredeti elképzelésüket, és így az árszabályozást végül fokozatosan oldották fel. A 2008-as válságot követő időszakban a piac már teljesen liberalizáltan működött, így a világpiaci árak emelkedése hatósági fékek nélkül jelent meg a háztartások üzemanyagköltségeiben.
Azt, hogy a korábbi kettő és a jelenlegi időszak mekkora terhet okozott egy átlagos magyar polgárnak, jól mutatja az átlagjövedelem és az üzemanyagár aránya, azaz, hogy az átlagjövedelemből összesen hány liter benzint lehetett vásárolni. A KSH adatai alapján
az 1990-es áremelés után a magyarok átlagosan 240 liter benzint tudtak vásárolni fizetésükből, ami 2009-re 445 literre, napjainkra pedig 568 literre emelkedett.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!