Botrányos Brüsszel hozzáállása az európai sertésválsághoz. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar sertéstartók csak a kormányra számíthatnak
– közölte az uniós agrárminiszterek ülését követően Nagy István.
A tárcavezető tarthatatlannak nevezte a kialakult helyzetet, és értetlenségét fejezte ki a bizottság hozzáállása miatt, hiszen a közös agrárpolitika szabályrendszere lehetőséget biztosít rendkívüli piaci intézkedések bevezetésére, ahogyan az az orosz embargó vagy a 2015-ös tejválság esetében is történt.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban minden lehetséges eszközzel támogatta az állattartókat: az idei állatjóléti támogatások keretét négymilliárd forinttal emelték meg, a sertéstartók hamarosan teljes kamat- és költségtámogatás mellett vehetnek igénybe hitelt. Az Európában elsőként elindított mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerünk pedig már elérhető a sertéstartók számára is. Emellett az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízóalapanyagot szigorított ellenőrzésnek vetik alá.
Lehetőséget is rejt a válság
A sertéspiaci válság hátterében a megszűnt kínai piac okozta túltermelés áll. Tavaly Németországban is megjelent az afrikai sertéspestis, s míg korábban Németország szállította a legnagyobb mennyiségű sertést a kínai piacra, a sertésbetegség megjelenését követően az ázsiai nagyhatalom azonnal leállította a szállítmányokat. Ezzel egyik pillanatról a másikra húszszázalékos többlettermelés jelentkezett a közösségben.
Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi helyzet csak akkor fog változni, ha csökken a sertéslétszám.
Aki túléli a válságot, nagyon jó piaci pozícióiban lehet. Ha a magyar kormánytól segítséget kap a szektor, akkor a magyar sertéságazat túlélheti a válságot, és jövő tavasszal kedvező piaci helyzetbe kerülhet. Segítség nélkül viszont összeomlik a termelés
– hívta fel lapunk figyelmét a szövetség elnöke.
Horváth István hangsúlyozta: ha az Európai Bizottság nem támogatja a tagállamokat, akkor minden országnak, amelynek fontos a saját sertéságazata, magának kell meghoznia az életmentő intézkedéseket. Akkor is, ha azt Brüsszel nem nézi jó szemmel. A lehetséges hazai eszközökről a szövetség többször tárgyalt az agrárminiszterrel, javaslataikat a tárcavezető mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek is eljuttatták.
A malac ára egy év alatt a harmadára csökkent, a tavalyi 65-70 euró helyett ma alig adnak 18-20 eurót egy 25 kilós malacért a piacon. Ez azt jelenti, hogy ha egy koca leellik, és a malacokat felneveli a gazda, akkor azokat csak veszteséggel tudja eladni. Nem csoda tehát, ha sokan elgondolkodnak azon, vajon megéri-e folytatni ezt a tevékenységet. Ugyanakkor ha egy ország felszámolja a kocaállományát, akkor megszűnik a tenyésztés és a sertéshús-önellátás is. Ez hosszú távon élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent. Horváth István szerint ezért most elsősorban a kocatartóknak van szükségük támogatásra. – A válság túléléséhez egyszeri támogatást kértünk, anyakocánként ötvenezer forintot, amihez a gazdák tartási kötelezettséget is vállalnának. Ha ezt megkapjuk, megőrizhetjük a jelenlegi közel kétszázezres kocalétszámot, és túlélhetjük a válságot – ismertette a szövetség javaslatát Horváth István.