Az elmúlt tizenegy évben óriási változások kezdődtek el az ország szuverenitásának megerősítéséért. Ehhez valós és tudatos kormányzásra volt szükség. Kiválóan példázza ezt a különbség: 2010 előtt a gazdaságpolitika az ország kiárusításáról szólt, míg a kormányváltás után ennek pont az ellenkezője történt. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlására jelentős erőfeszítéseket tesz a kormány. Ez a repülőtér az ország kapuja, stratégiai létesítmény. A Gyurcsány-kormányt ez nem érdekelte, eladta, mert a központi költségvetésben hatalmas lyuk tátongott. A baloldal mindent kiárusított, mert minden forintra szükségük volt, hogy fenntartsák a látszatkormányzást.
A koronavírus-járvány kitörésekor az Orbán-kormány nem véletlenül tett olyan lépést, amely megakadályozza a kiemelt jelentőségű hazai cégek felvásárlását. – Míg a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti tulajdont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket – mondta korábban ezzel kapcsolatban Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. A szakértő rendkívül fontos különbségre hívta fel a figyelmet a két politikai erő között. Mert itt markáns szemléletbeli különbségről van szó.
Ugyanis 2010 előtt azt láttuk, hogy a balliberális kormányok mindenféle koncepció nélkül lényegében elherdálták a nemzeti tulajdont.
Deák Dániel emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint– közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok. Mindebből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. A deficit rendre meghaladta a három százalékot, 2006-ban például elérte 9,3 százalékot is. Sőt folyamatosan nőtt az államadósság. Úgy, hogy a baloldali kormányzás alatt egyetlenegy olyan évet sem találhatunk, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ezt úgy sikerült „produkálni”, hogy eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket is. Ekkor adták el a Konzumbankot, és indították el az FHB Bank értékesítését is. Értékesítették emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, és magánosították a Malévot is – összegezte a XXI. Század Intézet elemzése.
Ráadásul a közműcégeket is privatizálták, garantált nyereség biztosítása mellett. Ebből következett az energiaárak folyamatos emelkedése.
A fordulat 2010 után következett be, az Orbán-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban magyar tulajdonba kerüljenek a cégek. Így vette vissza az energiaszektorban és a bankszektorban is a vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Mintegy hatezermilliárd forinttal nőtt 2010 óta az állami vagyon nyilvántartási értéke, amely most már megközelíti a 18 ezermilliárd forintot. Így jöhetett létre a nemzeti közműszolgáltatás, míg az állam tulajdonos lett nemzetgazdaságilag fontos vállalatokban (a többi között a Molban) és ötven százalékban magyar kézbe került a bankrendszer.
Borítókép: A Mol székháza. A stratégiai fontosságú vállalatok újra magyar kézbe kerültek az elmúlt években. Fotó: Világgazdaság/Kallus György
