Erős növekedési kilátásokkal, jó gazdasági állapotban fut neki az ország a jövő évi választásoknak, holott ez nem volt mindig így. A jobboldal nagyon nehéz örökséget vett át 2010-ben a baloldaltól, az elmúlt tizenegy évben azonban sikerült eltakarítani a romokat. Az egyik legnagyobb gondot a devizahitelek jelentették. Ezt a hitelformát végül az érintett kölcsönök forintosítása kivezette, a tartozások összege kiszámíthatóvá vált.
– A 2002 és 2010 közötti időszak hitelezésében a devizahitelek a problémának csak az egyik részét jelentették. Nemcsak a hitel minősége, hanem annak mennyisége is kockázatot jelentett.
A GDP-arányos államadósság jelentős növekedése mellett a háztartásokat és a vállalkozásokat is gyors ütemű eladósodás jellemezte – 2002 és 2008 között a háztartások GDP-arányos hitelállománya a háromszorosára, a vállalkozásoké a másfélszeresére nőtt.
Azaz a gazdasági növekedést és sokszor egyáltalán a megélhetést is hitelből finanszírozták a gazdasági szereplők – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője hangsúlyozta: mindezt tovább súlyosbította a kockázatos termék, a devizahitel. – A termék arról szólt, hogy az alacsonyabb kamat reményében az ügyfél vállalta az árfolyamkockázatot. Itt a gazdaságpolitika két hibát követett el: egyrészt nem próbálta meg a túlzott eladósodást megakadályozni (azóta már a jegybank bevezetett bizonyos korlátokat a túlzott eladósodást megelőzendő), illetve nem hívta fel a figyelmet kellő mértékben a devizahitelek kockázataira, vagy nem korlátozta ezeket – ha valakinek forintban képződik a jövedelme, akkor nem célszerű például svájci frankban eladósodnia (a jegybank mára ezt is kiküszöbölte) – magyarázta a szakértő.
Regős Gábor emlékeztetett, hogy a kölcsönök tömeges bedőlése tehát egyrészt a túlzott hitelfelvételnek volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a törlesztőrészletek megugrottak az ügyfelekre hárított kockázatok miatt. Ez a folyamat a fogyasztás visszafogásán keresztül hozzájárult ahhoz, hogy a 2008-as válságból a kilábalás hosszú időt, egy fél évtizedet vett igénybe.
– Az Orbán-kormányzat által végrehajtott forintosítás valamekkora kármentést tudott végezni, különösen azért, mert jó időben történt – a svájci frank jelentős erősödése előtt, amely beláthatatlan károkat okozott volna. Természetesen azonban a forintosítás minden problémát nem oldott meg, hiszen a túlzott eladósodást és annak következményeit nem tudta orvosolni, a háztartások a fogyasztásuk visszafogására kényszerültek, ami nemzetgazdasági szinten is visszavetette a keresletet. Ebben később az alacsony kamatkörnyezet és a hitelkiváltás lehetősége hozott javulást – ismertette a Századvég szakértője.
A fentiek fényében különösen érdekes, hogy pont Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció volt miniszterelnök-jelöltje ígérte azt a már lefutott baloldali előválasztási kampányban, hogy 2022 után egy kormányváltás esetén újraszámolnák a korábbi devizahiteles szerződéseket.
– Az újraszámolás ennyi év távlatából nem tűnik reálisnak, ha erre lett volna jogi lehetőség, és a bíróság jogi alapon ki tudta volna mondani ezek jogszerűtlenségét, az már megtörtént volna. Tizenöt év távlatából szerződéseket módosítani nem tűnik valószínűnek vagy jogszerűnek.
Természetesen a bankok akkori hozzáállása semmiképpen sem volt megfelelő, főleg morális szempontból, de ebből még nem következik, hogy szerződéseket utólag módosítani lehet – reagált erre Regős Gábor.
Borítókép: Jókora rizikót vállaltak annak idején azok, akik euróban vagy svájci frankban vettek fel kölcsönt. Fotó: Havran Zoltán
