Az Európai Unió klímarendelete a teljes klímasemlegességet tűzte ki céljául 2050-ig. Az egyre ambiciózusabb célok pedig jelentős beruházásokat tesznek szükségessé, ugyanakkor ez befektetési lehetőség is ha a fejlesztések összekötik a versenyképességet a kibocsátás csökkentésével. Az Állami Számvevőszék rámutatott, hogy
amennyiben a magyar beruházásokat a klímavédelmi célokat is figyelembe véve hajtják végre, az üvegházhatású gázok kibocsátása anélkül csökkenthető, hogy más területekről vonnánk el erőforrásokat. Ennek oka az, hogy Magyarországon az uniós átlagnál lényegesen magasabb a beruházási ráta.
A számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés egy bizonyos nagyságrendet meghaladó mértéke pénzben szinte kifejezhetetlen pusztítással járna együtt. A gyors éghajlatváltozás fő okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek számottevő mérséklése és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatalmas fejlesztéseket igényel, amelyek jelentős részben állami beruházások keretében valósulnak meg. Ezek a fejlesztések jelentősen befolyásolják az államadósság és GDP alakulását is.
A 2008-as globális pénzügyi válság óta az EU stratégiai dokumentumaiban megerősödött az a gondolat, hogy az EU versenyképességének növelését össze kell kötni a zöldebb gazdaság megteremtésével. Ennek érdekében uniós szabályok kötelezik a tagállamokat, hogy nemzeti klímastratégiákat fogadjanak el és hajtsanak végre.
Magyarország az üvegházhatású gázkibocsátás 2020-ra kitűzött 20 százalékos csökkentését határidő előtt teljesítette. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy az 1990-es évek elején állami vállalatok sokasága szűnt meg, és jelentősen csökkent a kibocsátás a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság utáni időszakban is.
Új kihívást jelent az Európai Parlament és a Tanács 2021-es klímarendelete, amely jogi erővel mondja ki, hogy az unió célkitűzése 2050-re a klímasemlegesség elérése. A kihívást hazánk számára az jelenti, hogy míg a 2030-ra az eredetileg célul kitűzött 40 százalékos mérséklésből Magyarország már több mint 25 százalékot megvalósított, addig a pótlólagos mérséklést új fejlesztések révén lehet elérni. Becslések szerint a klímasemlegesség 2050-re történő teljesítése éves szinten a GDP 2-2,5 százalékára rúgó beruházási igénnyel párosul.
Az ÁSZ elemzői kiemelik, hogy az új cél eléréséhez kedvező feltételeket teremt a magas beruházási ráta. Következésképpen,
ha Magyarországon az ország fejlődéséhez, jóllétéhez, versenyképesebbé válásához egyébként is szükséges beruházásokat a klímavédelmi követelmények teljes figyelembevételével hajtják végre, akkor az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó célok anélkül is teljesíthetőek lehetnek, hogy más területektől vonnának el erőforrásokat.
Ehhez a stratégiák megújítására is szükség van, annál is inkább, mivel a magyar stratégiai dokumentumok még a 40 százalékos mérséklési célkitűzés figyelembevételével készültek el.
Borítókép: Illusztráció (MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud)
