Bár 2020-ban tizenhat éves rekordot döntött Budapesten a vándorlásból származó lakosságszám-csökkenés, az élet egyáltalán nem állt meg a főváros lakáspiacán. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint
a kerületeken belül 43 ezren, míg a kerületek között csaknem 58 ezren változtattak állandó lakhelyet a múlt évben.
Ez a főváros lakosságához mérten nem tűnik soknak, ugyanakkor érdemes mellétenni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint országos szinten 265 ezer fő változtatott tavaly állandó lakcímet.
Szomszédvárak
– A budapesti vándorlási adatokat vizsgálva elmondható, hogy Újbudán költöztek a legtöbben, majdnem 4700-an a kerületen belül. Ennek oka, hogy ez a legnépesebb és az egyik legnagyobb kerület, változatos városképpel és ingatlanpiaccal, ahol a panellakásoktól az új építéseken át a hegyvidéki luxusingatlanokig minden lakástípus megtalálható, így azoknak, akik nem szeretnének másik kerületbe költözni új ingatlan vásárlásakor, a XI. kerület ideális választás lehet. Hasonló adottságokkal rendelkezik Óbuda, Zugló és – a lakástípusok változatosságát tekintve – a XIII. kerület is – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A kerületek közötti lakosságcsere nagyságát tekintve a legtöbben, 820-an a XI. kerületből költöztek a szomszédos XXII. kerületbe. Hasonlóan erős kifelé vándorlás figyelhető meg a pesti oldalon is, ahol Zuglóból 730-an költöztek a XVI. kerületbe.
Előfeltétel a támogatáshoz
Az el- és odaköltözők különbözetét vizsgálva 2020-ban a pesti oldalon a XVIII. és a XVI. kerület lakossága gyarapodott a legnagyobb mértékben (643 és 638 fővel), míg
a legnagyobb veszteséget a VII. kerületnek kellett elkönyvelnie, ahol 877 fővel csökkent a lakosság.
A budai oldal legnagyobb nyertesei a III. kerület (565 fő) és a II. kerület (445 fő), míg a legnagyobb vesztes a XI. kerület, ahol 131 fővel csökkent a lakók száma. Népességarányosan a legtöbben az I. kerületből (hat százalék) valamint a belvárosi V., VI. és VII. kerületből (5,5–5,9 százalék) költöztek el.
Valkó Dávid hangsúlyozta, hogy a tavalyi statisztikákban már tetten érhető a koronavírus hatása és az agglomeráció népszerűsége.
Az idei adatokban ezek feltételezhetően még markánsabban meg fognak jelenni, ugyanígy a csok és a Zöldotthon program is tovább fogja formálni a fővárosi költözési szokásokat. Az állami támogatások igénybevételének jellemző előfeltétele, hogy az új ingatlanba átjelentsék a lakcímet, ezért valószínűleg megfigyelhető lesz a költözések számának további növekedése azokban a kerületekben, ahol sok új lakás vagy nagy új építésű projektek találhatók
– vélekedett az elemző.
Vonzó vízpart
A vándorlási adatok alapján Pest megye 18 járásából 17-ben pozitív lett a mérleg, vagyis többen költöztek az adott járás területére, mint amennyien eljöttek onnan. Egyedül a fővárostól legmesszebb, délkeletre fekvő Nagykőrösi járásban volt elvándorlás. Az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint a legnagyobb vándorlási többletet a Ráckevei, a Szobi és a Szentendrei járás könyvelhette el, ahol ezer lakosra vetítve 16–21 fővel nőtt a népesség.
Nem túlzás azt állítani, hogy a múlt év az agglomeráció és a Balaton éve volt
– mondta ezzel kapcsolatban Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője, rámutatva arra is, hogy országosan a tíz legnagyobb arányban bővülő lakosságszámú járás közül kilenc vízparttal rendelkező terület. A Balatonalmádi, a Balatonfüredi és a Gárdonyi járásban 43–45 ezrelékes volt a vándorlási többlet, de más tóparti járások is jócskán lekörözték Pest megye járásait.
A vándorlási adatok szoros összefüggésben vannak a lakásárakkal. Az említett három Pest megyei járásban 10–30 százalékkal nőtt a használt családi házak ára, a vízparti vagy a közeli ingatlanoknál 5–25 százalékkal nőttek a négyzetméterárak.
A borítókép illusztráció (Fotó: Bach Máté)
