Moratóriumon innen és túl

A hiteltörlesztési moratórium 2020 márciusában kezdődött el, az adósoknak automatikusan fizetési haladékot biztosító szakaszának október végi lezárása – az előzetes adatok szerint – hozzávetőleg egymillió hitelszerződést érint. Azaz ennyi banki ügyfélnek kell ismét folytatnia a koronavírus-járvány kitörésekor felfüggesztett törlesztését. A kedvezményes rendszer védőernyője alatt 2022. június 30-ig már csak azok maradhatnak, akik a jogszabály szerint erre jogosultak: a nyugdíjasok, a gyermeket várók és nevelők, a közfoglalkoztatottak, illetve azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest érdemben csökkent a jövedelmük.

20210421 budapest takarek bank illusztracio havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

A rendszerből tíz napja kikerült, megközelítőleg egymillió adósnak ajánlott alaposan átgondolni, hogy tudják-e ismét fizetni a havi részleteket, vagy gondjaik lehetnek a kötelezettség teljesítésével. Szerencsére a hitelintézetek időben felkészültek ezekre az eshetőségekre, és több megoldást is kínálnak ügyfeleik pénzügyi problémáinak áthidalására. Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség ajánlása alapján a pénzügyi intézmények most eltekinthetnek az előtörlesztési, illetve szerződésmódosítási díjak felszámításától a moratórium idején felhalmozódott kamat- és díjtartozás megfizetésekor.

1. A megoldások egyike lehet, amikor az ügyfél vissza szeretne térni az eredeti futamidő-hosszúsághoz, és ennek érdekében vállalja a magasabb összegű havi törlesztőrészlet fizetését. Erről a bankjával kell megállapodnia, ám hiába a pénzügyi intézmények segítőkész hozzáállása, az adósságfékszabályoktól nem térhetnek el, amelyeknek az új szerződés szerint is meg kell felelni. E szabályok egyike az ügyfél rendszeres jövedelmének a meghatározott arányában maximalizálja az új hitelfelvételkor vállalható törlesztési terheket, amit a jövedelemarányos törlesztési mutató (jtm) mértéke fejez ki. Az MNB adósságfék-rendeletével bevezetett másik regula a hitelfedezeti mutató (hfm), amely a fedezett hiteleknél (például jelzáloghiteleknél) a fedezet (ingatlanérték) arányában korlátozza a felvehető összeg nagyságát.

2. Egy másik megoldást jelenthet a moratóriumból kilépőnek, ha megfelelő összegű megtakarítás vagy egyéb pénzforrás birtokában előtörleszti, jellemzően egy összegben fizeti ki a még hátralévő adósságát. Ezt a megoldást azonban várhatóan nem túl sokan választják majd, főleg inkább azoknak az ügyfeleknek lehet opció, akiknek már nincs hosszú időre nagy összegű tartozásuk.

3. Harmadik megoldásként szóba jöhet a hitelcsere vagy hitelkiváltás, amely lehetőséggel a rendszert elhagyó, változó kamatozású hitellel bíróknak kifejezetten érdemes is élniük  – mutatott rá a Money.hu. A szakportál szerint az e körbe tartozó adósok kamata ugyanis a moratórium védernyője alatt töltött hónapokban is emelkedett, ami miatt egy, még hét éves futamidővel rendelkező kölcsön esetében a törlesztőrészlet 6–6,5 százalékkal is feljebb kúszhatott. Ráadásul minden jel arra mutat, hogy az MNB kamatemelése egyelőre nem áll meg.

4. A negyedik megoldás pedig a törlesztés változatlan formájú folytatása lehet, attól a ponttól, ahol 2020 márciusában az ügyfél abbahagyta, vállalva a meghosszabbodó futamidőt és az emiatt megnövekvő restancia megfizetését. Mindazt, amit már a moratórium egész rendszerének a bevezetésekor lehetett tudni.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a törlesztéshez visszatérők mekkora részének okozhat problémát újra a fizetés, majd csak hónapok múlva derül ki – hívják fel a figyelmet a Money.hu szakértői. A moratórium lejártát követően ugyanis a problémás törlesztőkre az eredeti szerződésben szereplő, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételek vonatkoznak. Vagyis – függetlenül a 19, törlesztés nélkül töltött hónaptól – novembertől 1-jétől ketyeg a kilencvennapos időtáv, amelynek alapján a renitens ügyfél adatai felkerülhetnek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe, régi nevén BAR listára.

Borítókép: A Takarékbank egyik budapesti fiókja (Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet)