Jóllehet egy ideje már kongatták a vészharangokat és várták az újabb gazdasági válságot, arra senki nem számított, hogy azt egy világjárványt okozó globális egészségügyi fenyegetettség hozza majd el. Emiatt a Covid–19 okozta pandémia nyomában járó gazdasági krízis természetét is nagyon nehéz megítélni, ahogyan a közvetlen és tovagyűrűző hatásait is. Végleges tapasztalatok persze még nincsenek, azt azonban már lehet látni, hogy a globális fertőzéshullám cseppet sem alábecsülendő gazdasági szövődménye az infláció, amely egyre több gondot okoz világszerte.
Az új típusú koronavírus-járvány egyes hullámai után jelentkező világgazdasági fellendülés, a pénzügyi piacok jelentős likviditása és számos ország bőkezű költségvetési politikája egyaránt hozzájárult a nyersanyagárak növekedéséhez – állapítja meg legfrissebb elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A fejlett gazdaságokban az energia- és élelmiszerárak általában nem is szerepelnek nagy súllyal a fogyasztói árindexben. Főként azért, mert gyorsan változnak és túl nagy ingadozásokat mutathatnak, így a jegybankok középtávú inflációs várakozásait nem is szokták érdemben befolyásolni – emelik ki az Oeconomus szakértői. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az egyes árucikkek fogyasztói árindexeire ezek az ingadozások jelentős közvetett hatásokat fejthetnek ki.
Így például az olajárak emelkedése nemcsak a fogyasztók által közvetlenül fizetett benzinárakat érinti, hanem a vállalatok termelési költségeit is megemeli, amit a cégek beépítenek az árukért és szolgáltatásokért elkért összegekbe.
A feltörekvő ázsiai országok például jobban ki vannak téve a nyersanyagárak alakulásának, mint az euróövezet vagy az Egyesült Államok, és náluk az energia, illetve az élelmiszerek relatív súlya is nagyobb a fogyasztói árindexben.
A mezőgazdasági termékek és így az élelmiszerek esetében az idei második negyedévben bekövetkezett drágulás – ami leginkább átmeneti kínálati problémákkal, aszályokkal, növény- és állatbetegségekkel magyarázható – ugyancsak a feltörekvő térségekben okozott nagyobb gondot. Ám ennek hatása sem indokol az országok zöménél olyan tartós inflációt, amit a sorra megjelenő adatok igazolnak és amire a prognózisok utalnak.
Összességében tehát
jó lenne kijelenteni, hogy a koronavírus-járvány okozta válságban bizonyos áruk kínálati problémái az átmeneti körülmények miatt alakultak ki, és hatásuk idővel majd elhalványul, ez azonban egyelőre csak óhaj marad.
Az év eleje óta számos országban magasabb az infláció, mint a központi bankok által kijelölt cél, ráadásul az árfolyamokra kedvezőtlen hatást gyakorol a nemzeti fizetőeszközök gyengélkedése is – foglalja össze az Oeconomus anyaga. – Ilyen körülmények között a dráguló nyersanyagok azonban nemcsak a fogyasztói árak emelkedését okozhatják, hanem a pénzügyi feltételek szigorítását is, a túlzott kamatemelés viszont lassíthatja a kilábalás és a felzárkózás folyamatát.
