Csökken a jövő évi államháztartási hiánycél

– A jövő évi finanszírozásnál a Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a GDP több mint öt százalékkal emelkedik – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Gazdaságvédelmi Operativ Törzs. 20200702 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– A jövő évi finanszírozásnál a Pénzügyminisztérium azzal számolt, hogy a GDP több mint öt százalékkal emelkedik, ez lehetővé teszi az államháztartási hiánycél 4,9 százalékra csökkentését – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken.

A tárca és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. által bemutatott terv szerint a költségvetés 2022. évi nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint, amelyet 2663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve a 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszíroz. A nettó kibocsátásból a forintkötvények ezermilliárd forint értékben, a lakossági állampapírok szintén ezermilliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 406 milliárd forint értékben, a diszkontkincstárjegyek állománynövekedése 258 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához – tudósította a távirati iroda. 

Varga Mihály kiemelte, cél az adósság futamidejének növelése és a szerkezetének javítása, ezért megújítják a sikeres programokat, például a zöldkötvény-keretprogramot vagy a lakossági állampapírok értékesítését, valamint a csereaukciókat.

– A költségvetés finanszírozásának helyzete továbbra is stabil, biztosítja a fedezetet a kormány intézkedéseihez, így rendelkezésre áll a családi adóvisszatérítéshez, a 25 év alattiak szja-mentességéhez, a 13.havi nyugdíj kifizetéséhez, a béremelésekhez, vagy a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentéséhez szükséges forrás – összegezte a pénzügyminiszter, és jelezte: az idei állami kiadások tételes felülvizsgálatát is elvégzik.

Varga Mihály hangsúlyozta: a korábbi célok változatlanok, továbbra is elsődleges az adósságszint csökkentése és a minél kisebb költségvetési hiány elérése. Fontos eredménynek nevezte, hogy az előző, 2008-as válsághoz képest a magyar államháztartás és a gazdaság volt olyan helyzetben, hogy saját erejéből tudott forrásokat átcsoportosítani a járvány okozta gazdasági visszaesés hatásainak kezelésére. A növekedés idén 6,4-6,5 százalék lehet, ezt a támogató költségvetési politika hatására jelentős visszapattanásnak nevezte. Magyarország továbbra is az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága lehet. Hozzátette: a hiány nem fog kilógni a többi tagország sorából, minden ország jelentős élénkítést hajtott végre 2020–2021-ben.

– Az államadósság-kezelés az elmúlt években sikeres volt, egyrészt a futamidő négy évről hat évre nőtt, és jelentősen javult a szerkezete, biztonságosabbá vált a finanszírozása: míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, mára ez az arány húsz százalék közelébe javult – sorolta. Európában itt az egyik legmagasabb a lakosság részvétele az adósság finanszírozásában, az adósság negyedét a magyarok tartják kézben, szemben a kormányváltáskori három százalékkal. 

Jelentősen csökkentették a kamatkiadásokat is közlése szerint, 2010-ben a GDP 4,1 százalékát kellett kamatkiadásra költeni, ez az arány 2,3 százalékra javult.

– Idén több mint ezermilliárd forinttal 9987 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapírok állománya, a 11 ezer milliárd forintos állományi célt már a korábban kitűzött 2023-nál korábban el fogják érni – mondta. A zöldkötvény-keretprogram jövőre tovább bővül egy új, tízéves zöld forintkötvény rendszeres aukciós kibocsátásával. Válságos időszakban is mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriával zárhatja az évet Magyarország – húzta alá. 

Kitért arra, hogy egyes állami beruházások átütemezésével megemelték az idei pénzügyi tartalékokat 350 milliárd forinttal. Ezt a gazdaság sikeres újraindítása tette lehetővé.

Kurali Zoltán, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója ismertette: 2021 év végén 20,4 százalékra várják az államadósság devizaarányát. Az államadósság-kezelés eredményei között kiemelte a teljes adósság emelkedő futamidejét enyhén emelkedő költségszint mellett: az átlagos hátralévő futamidő 6,1 évre nőtt, a teljes portfólió kamatköltsége pedig enyhén, 0,13 százalékkal idén.

– Jövőre kilencezermilliárd forint – ami a várható GDP 15 százaléka – a bruttó kibocsátás és hitelfelvétel csereaukciókkal együtt, ami jelentősen elmarad összevetve az 11 593 milliárd forintot kitevő 2021-es, illetve a 11 311 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó kibocsátási volumennel – sorolta.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter. (Fotó: Bach Máté)