Évek óta azt látjuk, hogy a hazai villamosenergia-rendszer egyre nagyobb kihívásokkal szembesül. Növekvő áramfogyasztás, öregedő erőműpark és hatalmas importszükséglet jellemzi. Egymást követik a rendszerterhelési csúcsok, és kizárólag az importnak volt köszönhető, hogy mindenhol volt áram az országban
– reagált a Mavir keddi és a szerdai magyarországi rendszerterhelési csúcsot bejelentő hírére a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.
Most nem számíthattunk a megújulókra
Kiemelte, hogy a csúcsdöntések idején a nap- és a szélerőművek alig termeltek. A december 8-i, 7254 MW-os történelmi csúcsdöntés idején a szélerőművek 150 MW teljesítményt adtak a beépített csaknem 323 MW-ból. Az ipari méretű naperőművek az esti sötétség miatt pedig semmit nem adtak a rendszerbe integrált 1783 MW-ból. A háztartási méretű napelemek – amelyek teljesítménye már több mint ezer MW – szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, amikor egyébként is megugrik a fogyasztás. A csúcs pedig bármikor ismét megdőlhet.
Mindebből az tűnik ki Hárfás Zsolt szerint, hogy a nap- és szélerőművekkel nem lehet biztosítani Magyarország áramellátását. Ebben az időszakban rendelkezésre álltak a paksi atomerőmű mellett a hazai gázerőművek is, ugyanis csak az utóbbiakkal lehet kiegyensúlyozni a nap- és szélerőművek termelésingadozását.
Elkelnének az új termelők
– Az új csúcs idején az importigény igazán kijózanító volt, hiszen ezen időszakban szinte az összes határkeresztező vezetéken befelé jött az áram, azaz öt szomszédos országból érkezett a termék, amelynek mértéke sokkoló 3230 MW volt.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Paks II atomerőmű beépített kapacitása 2400 MW lesz, tehát a két új paksi blokk által termelt áramra már most is égető szükség lenne
– hangsúlyozta a szakértő, majd egy még kellemetlenebb lehetőséget is megemlített.
– Gondoljunk bele, mi történne, ha a most már folyamatosan fennálló kapacitáshiányos helyzetben bármilyen műszaki, gazdasági vagy politikai okból kifolyólag nem állna rendelkezésre megfelelő mennyiségű import. A válasz fenyegető: áramkorlátozásokkal kellene számolnunk. A németek és az osztrákok már erre készítik fel az állampolgáraikat. Lengyelországban néhány napja áramhiány alakult ki, ezért segítséget kért a szomszédos országoktól. Svédországban pedig az áramhiány miatt már dízelgenerátorokat és olajtüzelésű erőművet is be kellett indítani. Sőt a svédek azt is felvetették, hogy ha kemény lesz az idei tél, ahogy ezt ígérik, és emiatt veszélybe kerül az ország ellátása, akkor korlátozni fogják az áramexportot, vagyis az importlehetőség is szűkülni fog Európában – fejtette ki Hárfás Zsolt.
Nyomatékosította: ezek alapján nem kérdés, hogy eminens nemzeti érdek új erőművek építése hazánkban, ugyanis csak így tudjuk minimalizálni a nagy ellátásbiztonsági kockázatot jelentő importkitettségünket. Paks II mihamarabbi megépítése mellett döntően a naperőművek fejlesztése jelenti a megoldást, de utóbbit reálisan kell tudni értékelni. – Mindezek mellett további más típusú – ellátásbiztonságot garantálni képes – erőművek építésére is szükség van, ezért teljességgel tarthatatlanok és felelőtlenek azok az ellenzéki politikusi nyilatkozatok, amelyek Paks II megépítése helyett kizárólag megújuló energiaforrásokra kívánnák alapozni az ország ellátását – szögezte le a szakértő.
Ismét az egekben az árak
Az új abszolút országos rendszerterhelési csúcsot regisztráló villamosenergia-ipari rendszerirányító,
a Mavir azt is közölte, hogy ez –4 Celsius-fokos napi átlagos hőmérséklet mellett következett be. Vagyis messze nem volt farkasordító hideg, ebből lehet következtetni arra, mire számíthatunk áramigény terén a keményebb, januári időjárásban.
A Mavir tájékoztatása szerint a hazai termelés 4022 MW-os értékéből mindössze 365 MW volt a megújulók teljesítménye, ami 9,06 százalékot jelent. A bruttó rendszerterhelésben, vagyis az importtal együtt számított fogyasztásban a megújulók részaránya mintegy öt százalék volt. A hazai termelést a földgáz (1492 MW) és nukleáris (1541 MW) primer forrású gépegységek biztosították. Az atomerőmű tehát nem működik jelenleg teljes, több mint 2000 MW-os kapacitásán, mert a 3-as blokk október óta tervezett karbantartás alatt áll.
Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, hogy az árampiaci termékek ára is csúcsot döntött. A magyar áramtőzsdén, a Hudexen
- a 2022-es szállítású áram 175 euró/MWh-ra,
- a 2023-as 115 euró/MWh-ra,
- a 2024-es termék pedig 95 euró/MWh-ra növekedett.
Vagyis a szakértő szerint elég borúsak a kilátások. Hozzátette, hogy más termékeknél (például a másnapi árampiacon vagy a földgáztőzsdéken) ugyan nem született rekord, de az árak megközelítették az októberi csúcsokat.
Borítókép: Minél hidegebb van, annál nagyobb az áramigény. Az új csúcs idején az importigény igazán kijózanító volt. (Fotó: Faludi Imre/MTI)
