Évek óta azt látjuk, hogy a hazai villamosenergia-rendszer egyre nagyobb kihívásokkal szembesül. Növekvő áramfogyasztás, öregedő erőműpark és hatalmas importszükséglet jellemzi. Egymást követik a rendszerterhelési csúcsok, és kizárólag az importnak volt köszönhető, hogy mindenhol volt áram az országban
– reagált a Mavir keddi és a szerdai magyarországi rendszerterhelési csúcsot bejelentő hírére a Magyar Nemzetnek Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.
Most nem számíthattunk a megújulókra
Kiemelte, hogy a csúcsdöntések idején a nap- és a szélerőművek alig termeltek. A december 8-i, 7254 MW-os történelmi csúcsdöntés idején a szélerőművek 150 MW teljesítményt adtak a beépített csaknem 323 MW-ból. Az ipari méretű naperőművek az esti sötétség miatt pedig semmit nem adtak a rendszerbe integrált 1783 MW-ból. A háztartási méretű napelemek – amelyek teljesítménye már több mint ezer MW – szintén nem állhattak rendelkezésre abban az időszakban, amikor egyébként is megugrik a fogyasztás. A csúcs pedig bármikor ismét megdőlhet.
Mindebből az tűnik ki Hárfás Zsolt szerint, hogy a nap- és szélerőművekkel nem lehet biztosítani Magyarország áramellátását. Ebben az időszakban rendelkezésre álltak a paksi atomerőmű mellett a hazai gázerőművek is, ugyanis csak az utóbbiakkal lehet kiegyensúlyozni a nap- és szélerőművek termelésingadozását.
Elkelnének az új termelők
– Az új csúcs idején az importigény igazán kijózanító volt, hiszen ezen időszakban szinte az összes határkeresztező vezetéken befelé jött az áram, azaz öt szomszédos országból érkezett a termék, amelynek mértéke sokkoló 3230 MW volt.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Paks II atomerőmű beépített kapacitása 2400 MW lesz, tehát a két új paksi blokk által termelt áramra már most is égető szükség lenne
– hangsúlyozta a szakértő, majd egy még kellemetlenebb lehetőséget is megemlített.
– Gondoljunk bele, mi történne, ha a most már folyamatosan fennálló kapacitáshiányos helyzetben bármilyen műszaki, gazdasági vagy politikai okból kifolyólag nem állna rendelkezésre megfelelő mennyiségű import. A válasz fenyegető: áramkorlátozásokkal kellene számolnunk. A németek és az osztrákok már erre készítik fel az állampolgáraikat. Lengyelországban néhány napja áramhiány alakult ki, ezért segítséget kért a szomszédos országoktól. Svédországban pedig az áramhiány miatt már dízelgenerátorokat és olajtüzelésű erőművet is be kellett indítani. Sőt a svédek azt is felvetették, hogy ha kemény lesz az idei tél, ahogy ezt ígérik, és emiatt veszélybe kerül az ország ellátása, akkor korlátozni fogják az áramexportot, vagyis az importlehetőség is szűkülni fog Európában – fejtette ki Hárfás Zsolt.
