Az Apple csak a 2021-es pénzügyi évben 85 milliárd dollárért vásárolt részvényeiből, és 14,5 milliárd dollárt fizetett ki osztalék gyanánt. Ez persze csak úgy lehetséges, hogy a társaság ilyen nagyságrendű profitot termel, és az így keletkező szabad pénzt juttatja vissza a részvényeseknek ebben a formában. Az óriási volumenű vásárlás következménye, hogy nagymértékben csökken a piacon lévő részvények mennyisége, így a cég által termelt nyereség egyre kevesebb papír között oszlik meg, vagyis egy részvényre egyre több jut belőle.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha az Apple ilyen gigantikus profitot ér el, miért nem fordítja azt további fejlesztésre? A válasz az, hogy a cég természetesen fejleszt, miközben az újabb sorozatú iPhone és egyéb termékeket létrehozza, de ez a befolyó pénznek csak viszonylag kis hányadát viszi el.
A cég abban a fázisban van, amikor meglévő termékei folyamatos fejlesztés mellett rendkívül sikeresek, az értékesítési volumen már nehezen növelhető tovább, így a profit nagy része megmarad. Az ilyen cégeket nevezi a közgazdasági szakzsargon fejőstehénnek, jellemzőjük, hogy magas osztalékot fizetnek, emellett saját részvényt vásárolnak.
Az Apple sajátrészvény-vásárlása azonban olyan mérteket ölt, hogy messze meghalad minden más ilyen ügyletet, de ugyanez igaz a cég profitjára is: a közelébe nem ér senki, nem is véletlen, hogy az Apple immár régóta, stabilan a világ legnagyobb értékű tőzsdei vállalata, árfolyama a napokban rövid időre el is érte a háromezer milliárd dollárt.
A cég 2012 márciusában kezdte saját részvényeinek vásárlását, és az időzítés nem véletlen. A társaság egyik alapítója és korábbi vezetője, az azóta már elhunyt Steve Jobs ötlete alapján elkészített érintőképernyős, internetezésre alkalmas okostelefont 2007-ben mutatták be, majd a következő években olyan meredeken felszaladt az Apple gyártása és értékesítése, hogy 2011-ben már jelentős összeg állt szabadon a cég számláján. Az Apple teljes értéke ekkor még el sem érte a 467 milliárd dolláros összeget, vagyis amennyiért azóta összesen saját részvényeiből vásárolt.
Az árfolyam azonban a növekvő profit és a sajátrészvény-vásárlások hatására folyamatosan emelkedett, és közben ugyan megjelentek más gyártók, és sokkal olcsóbb okostelefonokkal árasztották el a piacot, a vásárlók nem kis hányada máig hű maradt az iPhone-hoz magasabb ára ellenére, ezzel folyamatosan biztosítva az igen magas profitot. A cég többi terméke és szolgáltatása iránt is nagy a kereslet, így a nagy eredmény stabil bázison nyugszik.
A vállalat teljes piaci kapitalizációja 2018 augusztusában érte el az ezermilliárd dolláros értéket (sokan kételkedtek, hogy ez az érték egy cég esetében elérhető lesz-e belátható időn belül), és azóta sem volt megállás, még onnan tudott a teljes cégérték kétszáz százalékot emelkedni. A részvényár azonban jóval többet: 250 százalékot emelkedett ezalatt, és ez a cég sajátrészvény-vásárlásainak köszönhető. 2018 júniusában 19,4 milliárd részvénye volt az Apple-nek, jelenleg 16,4 milliárd van, vagyis hárommilliárd darabot megvett a társaság.
Kérdés, hogy a jövőben a program hogyan folytatható, lesz-e valamilyen változás benne. Kétségtelen, hogy a társaság az olcsó pénz időszakában hiteleket is vett fel a részvényvásárlás egy részének finanszírozására, ezt a gyakorlatot a kamatok emelkedésével vélhetően beszünteti. Így a sajátrészvény-vásárlások éves összege nem nő tovább, de erre nincs is szükség, hisz így is óriási összegről van szó: a City elemzője szerint várhatóan kilencvenmilliárdos éves keretet fog a társaság áprilisban bejelenteni, a Bernstein elemzője szerint pedig 2026-ig évente a piacon lévő részvények három-négy százalékát veheti meg a cég.
Borítókép: a márkahűség biztosítja a folyamatos és stabil növekedést (Fotó: Reuters/Carlo Allegri)
