Jó eséllyel ezt láthatjuk most, hisz az év utolsó két hónapjában felgyorsult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris szigorítása a vártnál magasabb infláció elleni küzdelem jegyében: igen nagyot emelkedett a jegybanki irányadó kamat, és elérte a négy százalékot. Emellett kivezették a válságkezelő eszközöket, az intézményi befektetők számára elérhető tízéves állampapírok hozama pedig egészen 4,70 százalékig kúszott fel. Ezek a kamat- és hozamszintek már igen magasnak tekinthetők, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az euróban elérhető hozamok még mindig nulla körül vannak.
Így, ha a befektetők nem számítanak négy-öt százalékos vagy ezt meghaladó forint-leértékelődésre, mindenképp vonzóvá válik nekik a forintban történő befektetés, ha pedig még erősödést is várnak, különösen nagy hozamra tehetnek szert.
Ez természetes, hogy megnöveli a forint iránti keresletet, ami óhatatlanul megnyilvánul az árfolyam erősödésében is egészen addig, amíg a befektetők vonzóbbnak tartják a forintban való befektetést. Ennek alapján akár tartósabb erősödő trend is kialakulhat, ami most más szempontból is kedvező: az erősödő forint mérsékli az inflációt, és most az MNB elsődleges célja a magas, jóval a jegybanki toleranciasáv fölötti infláció visszaszorítása.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi forintkamatok és -hozamok vonzók, olyan szintűek, amik elősegítik a hazai valuta erősödését és az infláció letörését. Így nagy a valószínűsége, hogy a most indult folyamat tartós lesz, és
az sem lenne meglepő, ha a forint árfolyama visszatérne a járvány kitörése előtt jellemző szintekre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!