Nagy valószínűséggel az év második felében zárulhat le az a tranzakció, amelyben a Mol megszerzi a lengyel Lotos 417 töltőállomását, ez pedig a PKN Orlen és a Lotos fúziójának az Európai Bizottság általi engedélyezésétől függ – válaszolta a Magyar Nemzet érdeklődésére Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója a szerdán bejelentett ügyletekkel kapcsolatban. Öt évig megtarthatják a Lotos márkanevet, de a terveik szerint a Mol logót használják majd. Amint a tranzakció lezárult, elkezdenek dolgozni az arculatváltáson.
A múlt vasárnap a Radio Zet lengyel kereskedelmi csatorna jelentette be hivatalosan meg nem erősített információját a felvásárlásról. Mint arról lapunk is beszámolt, a Lotos benzinkútjai egy részének eladása azzal függ össze, hogy a céget a tervek szerint átveszi a PKN Orlen lengyel üzemanyag- és energiaszolgáltató. Az átvétel engedélyezését ugyanis az Európai Bizottság a többi között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladják a Lotos töltőállomásainak nyolcvan százalékát, valamint egy harmincszázalékos részesedést is a cég gdanski olajfinomítójában. A benzinkutakat a Mol-csoport, az olajfinomítóban való részesedést pedig a világ második legnagyobb olajtermelője, a szaúdi Saudi Aramco vásárolja meg. A Lotos hálózata mintegy hét-nyolcszázenzinkutat foglal magába, ezek ára egységenként átlagosan 1,5-2 millió dollár lehet. A Mol legutóbb tavaly augusztusban megerősítette, hogy a vállalat érdeklődik a lengyel kiskereskedelmi piac iránt.
A magyar energetikai vállalat vezetőjét arról is kérdeztük, vajon milyen kicsengése van most Lengyelországban – és általában a többi országban, ahová a Mol belépett – annak, hogy egy számukra külföldi vállalat stratégiai jelentőségű eszközöket vásárol fel.
– A Mol-csoport komoly kiskereskedelmi tapasztalattal lép be Lengyelországba, amely jóval többet jelent számunkra egy negyvenmilliós piacnál. Az akvizíció nemcsak a Mol és a PKN Orlen számára jelentős üzleti siker, de a vásárlók szempontjából is kiemelendő, hiszen olyan vállalatok jelennek meg új piaci szereplőként a két országban, amelyek dinamikusan fejlődnek, innovatívak és a változó fogyasztói igények legmagasabb szintű kielégítésére törekszenek. Ahhoz, hogy megértsük, mit hozhat a jövő, látnunk kell azt is, mit történt a múltban:
ez a két nagyvállalat nemcsak kivédte azokat a külföldi felvásárlási kísérleteket, amelyek gyengítették volna a hazai szereplők pozícióját, hanem konszolidálták is a regionális piacot. Eddig egymástól függetlenül dolgoztunk a régió energiaellátásért, most pedig egy olyan versenyhelyzet alakult ki közöttünk, amely szorosabbra fűzheti a két ország viszonyát, és garanciát jelent a folyamatos innovációra is.
Tiszteljük a versenytársunkat, de bízunk a saját képességeinkben: meg vagyunk győződve arról, hogy szakmai tapasztalataink megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy hosszú távon is versenyben maradhassunk a lengyel piacon – fejtette ki a viszonyokat Ratatics Péter.
Az ügyvezető elmondta azt is, hogy a fogyasztói szolgáltatások üzletág kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménye (EBITDA) évről évre emelkedik, teljesítménye eddig minden évben nőni tudott az előző esztendő azonos időszakához képest. Azzal számolnak, hogy ez a trend folytatódik, és a tranzakció eredményeként a fogyasztói szolgáltatások szegmens EBITDA-termelőképessége középtávon mintegy hetvenmillió dollárral emelkedhet az új hálózat bekapcsolásával.
– Egyértelmű volt számunkra, hogy amennyiben megfelelő piaci lehetőségek kínálkoznak Lengyelországban, megragadjuk azokat, és megvetjük a lábunkat Kelet-Közép-Európa egyik legfontosabb piacán.
Hatalmas potenciált jelent, hogy a lengyelek évente 23 millió tonna üzemanyagot fogyasztanak, ráadásul a pandémia alatt is jól teljesítő, kifejezetten válságálló lengyel gazdaság számos további üzleti lehetőséget tartogat.
A tranzakció részeként nemcsak kiváló töltőállomás-hálózatot szerezhetünk, de adott a lehetőség a további organikus növekedésre, valamint a nem üzemanyag-értékesítés bővítésére is – hangsúlyozta Ratatics Péter, majd rátért annak indoklására, hogy a tranzakció részeként miért kerül ki 185 töltőállomás a Mol kezéből, ha a stratégia a régiós terjeszkedés.
– Ahhoz, hogy a céljainkat elérhessük, mindig a teljes képet szükséges néznünk és okos stratégiai döntéseket kell hoznunk a működésünk optimalizálása érdekében. Ezért határoztunk úgy, hogy Magyarországon 144, Szlovákiában pedig 41 töltőállomásunkat adjuk el, amelyeket vegyesen állítottunk össze Mol, Slovnaft és Lukoil kutakból. A megállapodással tehát tovább növekszik a Mol-csoport a régióban, emellett pedig Magyarország és Szlovákia továbbra is különleges helyet foglal el vállalaton belül. Ezekben az országokban kezdődött el a nemzetközi sikertörténetünk, és továbbra is meghatározó piaci szereplők maradunk, erős piaci jelenléttel – magyarázta az ügyvezető.
Borítókép: Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
